Ugrás a fő tartalomra

INNOVÁCIÓ - A Globality játékmesterei

 Egyszer volt, hol nem volt... 

Amikor középiskolás voltam, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán remek tanáraim voltak. Onnan elballagtam, de a drámával nem szakítottam; aztán néhány kanyar után visszatértem saját alma máterembe pedagógusnak a drámatagozatra. A volt tanáraimmal eddigre már baráti viszonyba kerültem, most kollégák is lettünk.

Telt, múlt az idő, az én kezem alól is kikerült jó néhány tanítvány, és a történelem megismételte önmagát: az általam tanított tagozatos osztályokból jó néhányan a barátaim lettek, és közülük páran szintén elkeresztelkedtek a színház- és drámapedagógiával. 

A Globalityhez vezető ötletemet Bali V. Gergely barátommal - hivatalos titulusai szerint: színházi rendezőasszisztens, segédrendező és event manager - osztottam meg először, és vele dolgoztuk át az ötletcsírát egy innovatív módszerré és átfogó programmá.

Gergővel nem ez az első szakmai együttműködésünk. Az érettségije utáni nyáron már mellettem volt a tagozatunk nyári szakmai táborában, együtt vezettük az akkori tanítványokat egy színjáték létrehozásában és az Ördögkatlan fesztiválon meg a szegedi Thealter fesztiválon való fellépések során.

Ezután minden nyáron folytattuk a drámatábori munkát, amit kiegészítettek az év további részében különféle projektek, osztálykirándulások, színházlátogatások, stb.

Gergő a felkérésemre többször tartott tréningeket a szentesi tagozaton, máskor a színházakban végzett munkájáról előadást... egyszóval nagyon sok közös munka fűz össze bennünket a barátság mellett.

Ő az egyik játékmester a Globality - a Terv táborokban:

Bali V. Gergely játékmester a Globalityben


A mádik játékmesterről - ez én volnék: matos-dráma-mentor, azaz Matos Ibolya - e blog is "árulkodik", de ha szeretne valaki még több információt rólam, ajánlom ezt: matos-drama-mentor.hu/rolam/

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

SZUBJEKTÍV - Szalagavató (egy tényleg nagyon szubjektív írás)

  A szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán történt az eset... Drámaisnak lenni nagyon-nagyon nagy dolog volt az életemben, drámais tanárnak lenni legalább ekkora. Nemrég elköszöntem a tagozattól és a gimitől, de még pár hónapig ott lesznek a végzőseim, így vannak utózöngék – ebből szeretném most megosztani azt, ami tegnap történt.  Romantikus filmekben szokott ilyen előfordulni, a hétköznapi életben ez egy kivételes dolog – az, hogy velem megesett, szinte hihetetlen, ugyanakkor felemelő és reményt adó.  Szóval… (Bocs, de ezt csak hosszan lehet elmesélni.) Az volt a pedagógus státusztörvény egyik kevés nyilvánosságot kapott, de számomra legfájóbb pontja, hogy annak, aki nem vállalta a státuszváltást, év közben kellett távoznia, ha nem akarta elveszíteni azt a kevéske végkielégítést, amit szintén ez a törvény meghagyott. Ezért távoztam én is úgy, hogy október végén többek közt a végzős osztályom és egy másik végzős osztály tanítását hagytam félbe. Ennek a két osztá
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

SZUBJEKTÍV - Ezért hagytam el a pedagógus pályát 3/3: Végtelenül szomorú

  Amikor ezt írom, nincs még 24 órája, hogy benyújtottam a státuszváltást elutasító nyilatkozatomat a munkáltatómnak. Elvileg a kollégáim nem is értesülhettek erről, mégis alig telt el pár óra, máris jelentkeztek az osztályfőnökségemre. Először megrökönyödtem ezen, sőt, kicsit fájt is, hogy „máris keselyűk köröznek a tetemem felett” – de belegondoltam a lehetséges motivációkba, és most inkább „szánom, siratom, sajnálom” szegény szakmámat.  (E szavakat Lázár Ervintől kölcsönöztem, aki a Négyszögletű Kerek Erdő mesefiguráit mély megértéssel alkotta meg tökéletlenségükben is szerethetőnek; e szavakat én sem elítélően használom!) Az osztályfőnöki pótlék kb. nettó harmincezer forintja szabad préda lesz a távozásommal. Akinek a múlt tanévben volt osztálya, de idén nem jutott neki, annak ennyivel kevesebb a havi jövedelme – a pedagógusbérek átlagos mértékéhez viszonyítva ez egy jelentős összeg! Ezért muszáj versenyezni érte – a megélhetés függhet ettől. Ahogy a muszáj vezérelhette jó néhá
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

SZUBJEKTÍV - Szó, szó, szó...

  Az alábbi sok-sok szó a tanítványaimtól származik.  Azóta, hogy nem vállaltam a státusztörvényt, és így el kellett hagynom az iskolámat, rengeteg volt tanítványom küldött bíztató szavakat. Ezek mellé érkeztek az utóbbi pár napban még továbbiak – a ballagási mizéria miatt sokan ragadtak tollat, hogy biztosítsanak az együttérzésükről. Hatalmas energiát ad ez nekem! Ezért úgy gondoltam, megörökítem mindegyiket… jó lesz elővenni, amikor majd kicsit nehezebb lesz a boldogulás (vagy a szívem), meg csak úgy, nosztalgiából is. Tetszik tudni hogy nem vagyok a szavak embere, de azért annyit elmondhatok, hogy a legértékesebb embert veszti el az iskola!! Nagyon sajnálom és nagyon-nagyon sok szerencsét es szeretetet kivánok Tanárnőnek a továbbiakban! Emlékszem, mikor maga mondta nekem, hogy fel a fejjel …, nem lesz baj , mindent megoldunk! Ezt kívánom most én is Tanárnőnek, hogy minden oldódjon meg, és hogy a legjobb úton haladjon tovább az élete! ... Tudom, Tanárnő sokszor említette, hogy a szen
Megjegyzés küldése
Mutass többet »