Ugrás a fő tartalomra

TUDÁSTÁR - drámaterápia, színházpedagógia, drámajátéktár és egyebek

 A WHO, az Egészségügyi Világszervezet 2019-es jelentéséből:

"A műélvezet vagy a művészi alkotó tevékenység olyan ádáz betegségekre adhat választ, mint a cukorbetegség, az elhízás vagy az elmeállapot rendellenességei. (…)

A csoportosan gyakorolt művészi tevékenységnek is jótékony hatása lehet, az iskolai színjátszócsoportok léte például csökkentheti az iskolán belüli egészségtelen versengést és a megfélemlítést (bullying).” 

Mielőtt a fenti jelentésről olvastam volna, nekem már hasonló volt a meggyőződésem: drámapedagógusként, színjátszó-rendezőként és drámatrénerként szerzett tapasztalataim alátámasztják ezt a nagyon fontos tudást.

Tudástár


A művészi alkotótevékenységek között a színházi nevelés és a drámajátékos tevékenységek előkelő helyet foglalnak el, hiszen művészetterápiás célokra a legjobban alkalmazhatóak. Ez abból adódik, hogy a színházművészet magában foglalja az összes többi művészeti ág lehetőségeit. 

Fenti okokból a művészetterápiák közül a drámaterápia kiemelkedő eredményességű a személyiségfejlesztés területén; hozzá szorosan kapcsolódik a színházpedagógia és az alkalmazott drámajátékok. 

Blogbejegyzéseimben e témák kapcsán osztom meg tapasztalataimat, tanácsaimat és meglátásaimat:

Ülj le, állj fel! (játék)

Három hang (játék)

A nevemről (játék)

Mi ez: drámaterápia

Mit érdemes tudni a tehetségről

Kommunikáció-fejlesztés

Hiánypótló: drámacoach

A dráma-coaching folyamata

Önkifejezés

Pszichodráma vagy színjátszás?

Fizikai színház

Tréning

Koncentrációs játékok

Röviden a színjátszásról... 1-3

Szabadság és művészet

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »