Ugrás a fő tartalomra

ÉLETVEZETÉSI TIPPEK

 

Életvezetés - vagyis trükkök, ötletek, javaslatok ahhoz, hogyan legyél a saját életed legjobb szakértője.

Elérkezhet az életünkbe a változtatás igénye, netán kényszere. Hiába tudjuk, hogy lépnünk kell, ettől még az első reakciónk a szorongás: szeretnénk, ha minden maradhatna a régiben. Kétségtelen, hogy bátorság kell ahhoz, hogy elhagyjuk a megszokottat, és valami újba fogjunk, hisz a változástól való ösztönszerű idegenkedés evolúciós örökségünk. Ám ha ezt a bizonyos bátorságot közelebbről megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy sok – de egymást erősítő - dologból áll:

-          önismeretből táplálkozó önbizalomból és magas önértékelésből; ezeket bárki megszerezheti vagy erősítheti;

-          támogató kapcsolatokból; ezeket az ember egy életen át építi – ha ebben nem elég erős, a kapcsolat-építés képessége is fejleszthető;

-          abból, hogy az ember tud segítséget kérni és elfogadni – ebben is meg lehet erősödni;

-          kritikus gondolkodásból, ami szintén elsajátítható;

-          tervezni tudásból, szervezettségből – amikhez vannak remek, könnyen tanulható technikák.

Nagy horderejű döntések előtt természetes igényünk mások véleményének kikérése. Azonban előfordul, hogy megtesszük, de ahelyett, hogy ez segítene, inkább összezavar. Ebben az esetben jól jöhet, ha egy olyan személlyel tudjuk átgondolni a problémánkat, akinek rálátása, objektív nézőpontja van. A coach szakemberek ezt kínálják - elvezetik ügyfelüket odáig, hogy ő maga találja meg saját megoldásait és stratégiáit.

Bejegyzéseim:


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

SZUBJEKTÍV - Szalagavató (egy tényleg nagyon szubjektív írás)

  A szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán történt az eset... Drámaisnak lenni nagyon-nagyon nagy dolog volt az életemben, drámais tanárnak lenni legalább ekkora. Nemrég elköszöntem a tagozattól és a gimitől, de még pár hónapig ott lesznek a végzőseim, így vannak utózöngék – ebből szeretném most megosztani azt, ami tegnap történt.  Romantikus filmekben szokott ilyen előfordulni, a hétköznapi életben ez egy kivételes dolog – az, hogy velem megesett, szinte hihetetlen, ugyanakkor felemelő és reményt adó.  Szóval… (Bocs, de ezt csak hosszan lehet elmesélni.) Az volt a pedagógus státusztörvény egyik kevés nyilvánosságot kapott, de számomra legfájóbb pontja, hogy annak, aki nem vállalta a státuszváltást, év közben kellett távoznia, ha nem akarta elveszíteni azt a kevéske végkielégítést, amit szintén ez a törvény meghagyott. Ezért távoztam én is úgy, hogy október végén többek közt a végzős osztályom és egy másik végzős osztály tanítását hagytam félbe. Ennek a két osztá
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

SZUBJEKTÍV - Ezért hagytam el a pedagógus pályát 3/3: Végtelenül szomorú

  Amikor ezt írom, nincs még 24 órája, hogy benyújtottam a státuszváltást elutasító nyilatkozatomat a munkáltatómnak. Elvileg a kollégáim nem is értesülhettek erről, mégis alig telt el pár óra, máris jelentkeztek az osztályfőnökségemre. Először megrökönyödtem ezen, sőt, kicsit fájt is, hogy „máris keselyűk köröznek a tetemem felett” – de belegondoltam a lehetséges motivációkba, és most inkább „szánom, siratom, sajnálom” szegény szakmámat.  (E szavakat Lázár Ervintől kölcsönöztem, aki a Négyszögletű Kerek Erdő mesefiguráit mély megértéssel alkotta meg tökéletlenségükben is szerethetőnek; e szavakat én sem elítélően használom!) Az osztályfőnöki pótlék kb. nettó harmincezer forintja szabad préda lesz a távozásommal. Akinek a múlt tanévben volt osztálya, de idén nem jutott neki, annak ennyivel kevesebb a havi jövedelme – a pedagógusbérek átlagos mértékéhez viszonyítva ez egy jelentős összeg! Ezért muszáj versenyezni érte – a megélhetés függhet ettől. Ahogy a muszáj vezérelhette jó néhá
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

SZUBJEKTÍV - Szó, szó, szó...

  Az alábbi sok-sok szó a tanítványaimtól származik.  Azóta, hogy nem vállaltam a státusztörvényt, és így el kellett hagynom az iskolámat, rengeteg volt tanítványom küldött bíztató szavakat. Ezek mellé érkeztek az utóbbi pár napban még továbbiak – a ballagási mizéria miatt sokan ragadtak tollat, hogy biztosítsanak az együttérzésükről. Hatalmas energiát ad ez nekem! Ezért úgy gondoltam, megörökítem mindegyiket… jó lesz elővenni, amikor majd kicsit nehezebb lesz a boldogulás (vagy a szívem), meg csak úgy, nosztalgiából is. Tetszik tudni hogy nem vagyok a szavak embere, de azért annyit elmondhatok, hogy a legértékesebb embert veszti el az iskola!! Nagyon sajnálom és nagyon-nagyon sok szerencsét es szeretetet kivánok Tanárnőnek a továbbiakban! Emlékszem, mikor maga mondta nekem, hogy fel a fejjel …, nem lesz baj , mindent megoldunk! Ezt kívánom most én is Tanárnőnek, hogy minden oldódjon meg, és hogy a legjobb úton haladjon tovább az élete! ... Tudom, Tanárnő sokszor említette, hogy a szen
Megjegyzés küldése
Mutass többet »