Ugrás a fő tartalomra

ÖNISMERETI TUDNIVALÓK

 


Néhány tudnivalót osztok meg veled self coach praxisomból arról, mennyire fontos az önismeret, miből áll és hogyan érdemes megismernünk saját személyiségünket, egyedi vonásainkat.

Miért van az, hogy olyan döntési helyzetekben, amikben egyedül a saját véleményünknek kellene számítania, mások befolyásolni tudnak? Egyáltalán miért avatunk be olyanokat egy-egy dologba, akik számára az teljességgel érdektelen? Miért tesszük ki magunkat annak, hogy ítélkezhessenek felettünk, ha amúgy a döntésünk nem rájuk vonatkozik?

Talán egészen egyszerű: nem vagyunk elég magabiztosak. Félünk attól, hogy az, amilyenek vagyunk, amit teszünk, másoknak nem tetszhet. Tartunk attól, hogy a nemtetszésüknek következményei lesznek ránk nézve. Ezért inkább kipuhatoljuk, nekik mi imponálna, és ahelyett, hogy a saját érdekeink szerint cselekednénk, hozzájuk igazítjuk a tetteinket. Ez egyféle hamis magabiztossághoz vezet: helyesen döntöttem, mert mindenki más ezt gondolja.

Ám olyan helyzetek is adódnak az életben, amikben létkérdés, hogy tudjunk magunkért kiállni. De hogyan tegyen szert magabiztosságra valaki, ha épp ebben a tulajdonságában érzi bizonytalannak magát?

A jó hír az, hogy 

a magabiztossághoz az önismereten keresztül vezet az út – az önismeret pedig fejleszthető: 

az érzelmi intelligencia része; és mint ilyen, játékos gyakorlatokon keresztül, könnyed, mégis élménydús folyamat során gyarapítható, tanulható.

Bejegyzéseim:

Nemet kell mondani

Kötelesség magunkkal szemben

A hatékony kommunikáció

Jóban lenni a testünkkel

A művészet gyógyít

Kritika

Tavaszi megújulás

Én-idő

Önbecsülés

Az önértékelés jelentősége

A bizalom körei

Ha valamit szeretek...

Egyéni drámaterápia

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »