Ugrás a fő tartalomra

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (3)

 

agresszió és média

3. rész: Lerágott csont vagy érdemes rajta újra elgondolkodni?

Egy klasszikus kísérletsorozatban egy felnőtt egy levegővel felfújt, műanyagból készült „Bobó" babát püfölt (olyan, mint a keljfeljancsi, visszaugrik, ha lenyomják). A baba ellen fizikai agressziót elkövető felnőtt időnként szavakban is szidalmazta Bobot. Ezután megengedték a gyerekeknek, hogy játsszanak a babával. A kísérletek során a gyerekek nemcsak utánozták az agresszív modellt, hanem a felnőtt agresszív viselkedésének láttán más agresszív viselkedésformákat is tanúsítottak. Vagyis ezek a gyerekek nem egyszerűen utánozták a felnőtt viselkedését; egy másik személy agressziójának látványa arra ösztönözte őket, hogy új és kreatív agressziómódokat találjanak ki. Ezt a folyamatot társas tanulásnak nevezzük.

A társas tanulás eszközei közül az egyik leghatalmasabb a média. Az is kétségtelen, hogy a tévét és az online médiát áthatja az erőszak; a tartalmak nagy százaléka erőszakos, ráadásul 

az ilyen műsoroknak a nagy részében az erőszakos események kirobbantóit hősként vagy a gyermekek számára más módon vonzó modellként ábrázolják. 

A médiabeli erőszak látványa elsősorban azokra a fiatalokra hat, akik már eleve készen állnak egy kis agresszióra; mintegy engedélyt ad arra, hogy kifejezzék agresszivitásukat. De még azok a fiatalok is, akikben nincs meg ez az agresszióra való hajlam, agresszívabbak lesznek, ha folyamatosan, hosszabb ideig erőszakos tartalmakkal etetjük őket.

A médiabeli erőszaknak óriás hatása van a felnőttek viselkedésére is. A televíziós erőszak látványa érzéketlenné teheti az embereket, amikor az agresszív cselekedetekkel a valóságban is találkoznak. Nem háborodtak fel egy olyan eseményen, amely egyébként teljes joggal fel kellett volna, hogy háborítsa őket; megkeményítheti közönyünket az agresszió áldozatai iránt, és arra késztethet bennünket, hogy az agressziót a modern élet egyik szükségszerű velejárójaként fogadjuk el. Az, hogy a nézők erőszakos szereplőket látnak a médiában, arra késztetheti őket, hogy utánozzák ezeket, és ötleteket kapnak arra, hogy miképpen lehet valamit agresszióval elérni. (Elliot Aronson után szabadon)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »