Ugrás a fő tartalomra

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (3)

 

agresszió és média

3. rész: Lerágott csont vagy érdemes rajta újra elgondolkodni?

Egy klasszikus kísérletsorozatban egy felnőtt egy levegővel felfújt, műanyagból készült „Bobó" babát püfölt (olyan, mint a keljfeljancsi, visszaugrik, ha lenyomják). A baba ellen fizikai agressziót elkövető felnőtt időnként szavakban is szidalmazta Bobot. Ezután megengedték a gyerekeknek, hogy játsszanak a babával. A kísérletek során a gyerekek nemcsak utánozták az agresszív modellt, hanem a felnőtt agresszív viselkedésének láttán más agresszív viselkedésformákat is tanúsítottak. Vagyis ezek a gyerekek nem egyszerűen utánozták a felnőtt viselkedését; egy másik személy agressziójának látványa arra ösztönözte őket, hogy új és kreatív agressziómódokat találjanak ki. Ezt a folyamatot társas tanulásnak nevezzük.

A társas tanulás eszközei közül az egyik leghatalmasabb a média. Az is kétségtelen, hogy a tévét és az online médiát áthatja az erőszak; a tartalmak nagy százaléka erőszakos, ráadásul 

az ilyen műsoroknak a nagy részében az erőszakos események kirobbantóit hősként vagy a gyermekek számára más módon vonzó modellként ábrázolják. 

A médiabeli erőszak látványa elsősorban azokra a fiatalokra hat, akik már eleve készen állnak egy kis agresszióra; mintegy engedélyt ad arra, hogy kifejezzék agresszivitásukat. De még azok a fiatalok is, akikben nincs meg ez az agresszióra való hajlam, agresszívabbak lesznek, ha folyamatosan, hosszabb ideig erőszakos tartalmakkal etetjük őket.

A médiabeli erőszaknak óriás hatása van a felnőttek viselkedésére is. A televíziós erőszak látványa érzéketlenné teheti az embereket, amikor az agresszív cselekedetekkel a valóságban is találkoznak. Nem háborodtak fel egy olyan eseményen, amely egyébként teljes joggal fel kellett volna, hogy háborítsa őket; megkeményítheti közönyünket az agresszió áldozatai iránt, és arra késztethet bennünket, hogy az agressziót a modern élet egyik szükségszerű velejárójaként fogadjuk el. Az, hogy a nézők erőszakos szereplőket látnak a médiában, arra késztetheti őket, hogy utánozzák ezeket, és ötleteket kapnak arra, hogy miképpen lehet valamit agresszióval elérni. (Elliot Aronson után szabadon)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

ÖNISMERET - Az önértékelés jelentősége

  Az önmagát beteljesítő jóslat lényege, hogy egy eredetileg hamis állítást igazként kezelünk, és ezért akarva-akaratlanul ehhez igazítjuk a viselkedésünket – így a jóslat valóra válik. Az az értékelés, amit önmagunkról alkotunk – az önértékelésünk – ugyanígy viselkedik. Ha egy kisgyereknek folyamatosan mondogatják, hogy „rossz”, akkor előbb-utóbb nem törekszik arra, hogy „jól” viselkedjen, hisz már mindenki elkönyvelte rossznak – minek fogja vissza magát, amikor eszébe jut valami tiltott dolgot kipróbálni? És a felnőttek?  Nem lehet, hogy egy ember, akinek alacsony az önértékelése, az nem is vár magától semmi olyat, amit általában elvár a társadalom az emberektől?  És mi van azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyeket megbélyegez az általános vélekedés – ez a csoport fog-e erőfeszítéseket tenni, hogy ezt a magát makacsul tartó előítéletet megváltoztassa? Nyilván azt szeretnénk, ha az összes kisgyerek „jól” viselkedne, ha a börtöntöltelékek megjavulnának, ha az elő...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

KAMASZ KALAUZ - Mit csináljon nyáron a kamasz?

  ... Lehetőleg ne túl sokat. Amikor véget ér a tanév, sok szülőben felmerül a kérdés: mivel teljen a kamasz nyara? Milyen táborba menjen? Milyen készséget fejlesszen? Mit tanuljon? Milyen hasznos programokon vegyen részt? A válasz talán egyszerűbb, mint gondolnánk: elsősorban pihenjen. A mai fiatalok többsége tíz hónapon át folyamatos teljesítménykényszerben él. Iskola, dolgozatok, felelések, különórák, sport, nyelvtanulás, versenyek, elvárások. Sok kamasz számára a tanév olyan, mint egy véget nem érő futópad, amelyről nem lehet leszállni. A nyár éppen azért különleges, mert végre meg lehet állni. A nyári szünet nem hibája az iskolarendszernek, nem felesleges időpazarlás, hanem szükséges ellensúly. A szervezetnek és a léleknek is szüksége van arra, hogy ne kelljen állandóan teljesíteni. A kamasz nyár egyik legfontosabb feladata tehát a semmittevés.  I gen, a semmittevés.  Az a tevékenység, amelyet a felnőttek gyakran gyanakodva figyelnek, pedig valójában rendkívül haszno...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »