Ugrás a fő tartalomra

ÉLETVEZETÉS - Ismerek ilyen embert 7-8.

Aki másokat hibáztat

 

Tipikus! Ismerek ilyen embert…  (7) Aki mindenki mást hibáztat.

Az éremnek két oldala van – ez a bölcsesség kimarad az ilyen ember világszemléletéből. Ő minden vele kapcsolatos negatív történést csupán egyetlen módon tud szemlélni: azért valaki más a felelős. Tapasztalatom szerint a másokat hibáztatók tipikusan borúlátók is: hajlamosak arra, hogy csak a rosszat vegyék észre a világból. Lehet például, hogy annyi pénze van, hogy azt sem tudja, mire költse - azt is úgy éli meg, hogy mások miatt nem jut még többhöz. 

Saját helyzetét tehát mindig másokéhoz hasonlítja, a következtetése az, hogy másoké sokkal jobb, mint az övé, és ebből azt szűri le, hogy ellene minden és mindenki összeesküdött.

Persze ennek a szemléletnek egyenes következménye, hogy sosem elégedett, és így valóban kudarcot kudarcra halmoz – hisz aki nem képes a saját hibáiból tanulni, annak nincs esélye egy legközelebbi hasonló szituációban jobban teljesíteni. Egy régi ismerősöm volt ilyen: soha nem tanult a vizsgáira, így sorra megbukott – a tanulság az lett volna, hogy rendesen felkészül; ám ő a megtanulhatatlan tananyagot, a rosszindulatú tanárt, a fűtetlen vagy épp túlfűtött termet, stb. okolta a kudarcáért.

Nyilvánvaló, hogy az ilyen ember előbb-utóbb keserűvé válik, 

és ahogy fokozódik a világgal szembeni ellenségessége, úgy lesz egyre nagyobb teher a környezetének. Még azok sem szívesen állnak vele szóba, akik korábban kedvelték, hisz nem akarják hallgatni az állandó sirámait. Ráadásul a vele beszélő szinte biztos lehet abban, hogy – mivel valakit mindig okol valamiért – egy másik beszélgetésében épp őt teszi majd meg bűnbaknak valamilyen sérelméért.

Ha ilyen ember van a környezetedben, akkor 

lehet, hogy megérted őt, hisz annak, hogy ilyenné vált, nyilván megvan a maga lélektani magyarázata – mégis igyekszel elkerülni őt önvédelemből. Ha ezt nem tudod megtenni, a magad viselkedését kell megváltoztatnod, hogy a közelében ne érezd magad rosszul. Minden eset más, ezért itt csak annyit tudok ajánlani, hogy lásd be: őt hiába próbálnád eltéríteni - neked kell valamilyen stratégiát alkotnod vele kapcsolatban.

Tipikus! Ismerek ilyen embert…  (8) Aki meghunyászkodik.

Az ilyen ember annyira nem tudja elviselni, hogy mások rosszat tartsanak felőle, hogy ezt mindenáron el akarja kerülni. Ehhez szorosan illeszkedik, hogy végtelenül konfliktuskerülő. De nem mindenkivel szemben – 

a meghunyászkodó a nála hatalmasabbakkal, erősebbekkel, jobban pozícionáltakkal való kapcsolataiban vagy egyszerűen csak a felsőbbséggel szemben „húzza be fülét-farkát”. 

Ha az fenyegeti, hogy e felette állókkal konfliktusba kerülhet, még annak árán is behódol, hogy a hozzá közel állókat kell elárulnia. De nem csak másokkal, magával szemben is így jár el: saját belső meggyőződéseit, elveit, érdekeit is beáldozza, hogy elkerülje rossz megítélését.

A meghunyászkodó épp ezért

leginkább saját maga szenved ettől a vonásától, mert nem szívesen viselkedik a fentiek szerint – 

de valamilyen (nyilván lélektani magyarázatú) belső kényszer miatt mindig ezt teszi, amikor a sarkára kellene állnia.

Ha ilyen ember van a környezetedben, akkor lehet, hogy együttérzel vele, mégis kénytelen vagy megvédeni magad; hisz bajba sodorhat, ha rosszindulatú emberek – kihasználva ezt a meghunyászkodó magatartást – rajta keresztül akarnak ártani neked. Az ő viselkedését megváltoztatni csak ő maga tudná, te csak a magadét igazíthatod az övéhez – de minden eset más, így csak annyit tudok tanácsolni általánosságban, hogy legyél óvatos abban, mit osztasz meg vagy min osztozol vele.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...