Ugrás a fő tartalomra

SZUBJEKTÍV - Igaz barátság? 1. rész: Mit teszel bele?

A barátság természete


Aaaanyira jót buliztunk két ünnep közt a csajokkal! De azóta motoszkál bennem egy kérdés: 

vajon miért van az, hogy még a legszorosabb, legmélyebb, több évtizedes barátságaimban is visszatartok magamból egy kis részt, amit pedig valójában nagyon is szeretnék feltárni?

Pedig én tényleg ismerem és gyakorlom a barátság LÉNYEGét. Szerencsésnek mondhatom magam ugyanis, mert van jó néhány, még a gyerekkoromból induló baráti kapcsolatom, amik ma is jelentősek. Általános iskolás és gimis barátságok, amik kiállták az idő próbáját.

Ha már LÉNYEG: az egyik ismérve ezeknek, hogy igazán mélyen engedtük egymásnak megismerni a másikat. Persze ezek a kapcsolatok koncentrikus köröket alkotnak körülöttem: vannak, akikkel rendszeresen találkozom és a legintimebb dolgainkat is megosztjuk; másokkal kevesebb a fizikai érintkezés és nem mindenbe avatjuk be egymást; és a kettő között még néhány kör. De mindegyikben közös az intenzitás – talán 

ahhoz lehet hasonlítani, amit a vérségi kapcsolat jelent: örökre összekötődtünk, amit soha semmi nem írhat fölül, ahogy a rokonaiddal is összeköt a véred.

Abban, hogy ezek igaz barátságok, nyilván sokat számít az időfaktor – időbe telik valakit megismerni. Ám épp az is hozzátartozik a LÉNYEGhez, hogy eltelhetnek akár évek is két találkozás között és beállhatnak hosszú szünetek az érintkezésben, akkor is 

„ott folytatjuk, ahol abbahagytuk”.

Ez a bizonyos „buli” azért volt aaaanyira jó, mert (megint) hatalmasat beszélgettünk – és különlegesek voltak a témáink. A különlegességük annyit takar, hogy a) olyan intim témák, amiket senki mással nem beszélnénk meg; b) olyan régről az oldalunkat furdaló kérdések, amiket társadalmi tabu szóba hozni; c) olyan dolgok, amik a személyiségünk legeslegmélyén rejtőznek, és szégyen, szemérem, kétség társul hozzájuk; d) közös történetünkhöz (sőt, közös identitásunkhoz) tartozó fájdalmas vagy kellemetlen ügyek, amiket „már épp itt van az ideje” kibeszélni. Mind-mind olyan dolgok, amiket legátol valamiféle nehezen értelmezhető tiltás, miközben minden embernek szüksége lenne tisztáznia ilyesmiket, hisz enélkül nem lehet megérteni az Életet.

A LÉNYEGhez ez is hozzátartozik: az igaz barátság az, amibe ez belefér.

Az elején feltett „magamból visszatartani egy részt” kérdésre talán meg is kaptam (magamtól, ebben a kis filozofálgatásban) a választ: a „neveltetésemben” van a hiba – hosszú évszázadok során a zsidó-keresztény európai kultúrkör az intimitás minden formájához szégyent és bűnt társított, ami belénk ivódott, így a lélek lemeztelenítése is legbensőbb gátunkká vált. Zsigerileg érezzük úgy, hogy muszáj magunkban tartani efféle titkainkat – pedig óriási szükségünk lenne arra, hogy néha lemerüljünk személyiségünk ezen mélységeibe is.

Mi ezt kapjuk egymástól a csajokkal - és remélem, még sok-sok ilyen két ünnep közti „bulink” lesz, hogy a végére érjek a „titkaimnak” – mert tanulság ide vagy oda, csak kis adagokban fogom tudni ezeket leleplezni előttük.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »