Ugrás a fő tartalomra

SZUBJEKTÍV - Igaz barátság? 2. rész: Belefér a "haragszomrád"?

 

mosolyszünet a barátságban

Igaz barátság marad a barátság akkor is, ha mosolyszünetek tarkítják? Amik esetleg évekig tartanak?

Van néhány több évtizedes, szoros és mély baráti kapcsolatom – 

talán elkerülhetetlen volt a sok-sok év alatt, hogy egyik-másik szünetelt egy ideig. Nem arról beszélek, hogy néha hosszú idő telt el egy-egy találkozás vagy üzenetváltás között – ez nem tesz parkolópályára egy barátságot (tudod, hiába nem rendszeres a kapcsolat, ha az „ott folytatjuk, ahol abbahagytuk” érvényes rá); arról beszélek, amikor egy-egy barátommal egymás szeretését függesztettük fel.

Mert vétett valamelyikünk valami olyat, amit nagyon nem lehetett elfogadni. Aztán telt az idő – ami ugye gyógyír tud lenni a sebekre -, és újra felvettük a fonalat. Pedig az a bizonyos vétek nem évült el, a jelentősége sem csökkent – mégis megbocsájtottunk.

Mert van az a bizonyos eltéphetetlen kötelék 

(amit az előző részben a vérségi kapocshoz hasonlítottam); a sok szálból összefont zsinór – otthonosságból, amiben benne van a gyermekkor; a közös élményekből, szeretetből… és még ezernyi jelentős ebből-abból.

Van még egy fontos összetevő, ami ezeket a megbéküléseket segítette: ugyanis minden barátságom olyan közegben köttetett, ahol körülvett bennünket egy közös-ség. A közösségi létezés megélésénél semmi sem készteti jobban az embert az empátiára, a tiszteletre, az együttműködésre; egy jól működő közösségnem belül mindenki jobbá akar válni.

Ilyen közösségekből virágoztak ki a barátságaim, ezért fér bele még az is, hogy egyszer-egyszer eltávolodjunk egymástól – annál édesebb a visszatérés.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »