Ugrás a fő tartalomra

ÖNISMERET - Vak komondoron innen és túl

A Föld és az ég méltósága

 

Beszélhetek a nevetekben is, kedves vak komondoron túli és inneni nőtársaim? Ha nem, az sem baj, beszélek a magaméban, úgyis azzal akartam kezdeni, hogy…

kövezzenek meg, de én nem hiszek a teremtésben. Ettől nem gondolom magamat különlegesnek, hisz közel sem vagyok egyedül ezzel, még itt, a kies kis hazában sem. Nem a legfontosabb érvem, de amiatt sem fontolnám meg soha a teremtés elfogadását, hogy nem nagyon akarózik magamat a teremtés koronájának oldalbordájaként meghatározni. Nem, semmiképp sem akarok teológiai vitába bonyolódni, csak rögzítem, hogy nagyon nem tetszik ez a kép!

Én úgy tanultam, hogy az emberi méltósághoz való jog emberi alapjog; 

abszolút érvényű, korlátozhatatlan – még rendkívüli jogrend esetén sem korlátozható -; épp úgy, mint az élethez való jog. És beletartozik, hogy védelmet nyújt a megaláláztatással szemben. Legfontosabb jellemzői, hogy minden emberre egyenlően vonatkozik és elvehetetlen. Ezért rögzíti minden, az egyetemes emberi jogokat elfogadó ország ALKOTMÁNYA.

Idézet az Alaptörvény (vagyis funkciója szerint az alkotmányunk) tizenötödik módosítására az országgyűlésnek benyújtott javaslat szövegéből:

„Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása megerősíti, hogy az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi, vagy nő lehet.”

Nőként mélyen sért engem – ha úgy tetszik sérti a méltósághoz fűződő jogomat -, hogy honATYÁINK  tervezik belevenni a hazám fő törvényébe a nemem másodrendűségét. 

És ha valakinek az idézett szöveg ellenére kétségei lennének ezzel kapcsolatban, akkor itt egy félreértelmezhetetlen tény: a 2020-as Alaptörvény módosítással került bele az alkotmányunkba, hogy „az anya nő, az apa férfi” – ezt a szöveget a 15. módosítás megfordítja, így: „Az apa férfi, az anya nő.” Ez egyértelműen a női nem megalázása, valamint az emberi egyenlőség és a méltóság elvehetetlenségének sárba tiprása.

Továbbá mélyen sért az, hogy a hazámban, amelyben - szintén alkotmányos alapvetésként – az állam és az egyház egymástól különválasztott, 

mindezt bibliai alapon, vallási indoklással teszik. 

Ezzel azt sugallva, hogy aki nem hisz a keresztény dogmákban, az a saját alaptörvényében sem hihet – márpedig aki nem fogadja el az országa legmagasabb rendű jogszabályát, az nem is jogosult annak védelmére. Ez végsősoron egyenlő a kirekesztéssel.

Mielőtt megkapnám, hogy a gondolataimmal „X” párt szekerét tolom, leszögezem, hogy 

NŐ-ként bármilyen színű honATYÁK ilyen jellegű tervei ellen felemelném a szavam!

Most még csak benyújtott javaslat mindez, de kétségem sincs afelől, hogy – talán már mire ezt olvasod – belevésik a gránitba, avagy „meghosszabbítják Bicskéig”.

 

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

ÖNISMERET - Az önértékelés jelentősége

  Az önmagát beteljesítő jóslat lényege, hogy egy eredetileg hamis állítást igazként kezelünk, és ezért akarva-akaratlanul ehhez igazítjuk a viselkedésünket – így a jóslat valóra válik. Az az értékelés, amit önmagunkról alkotunk – az önértékelésünk – ugyanígy viselkedik. Ha egy kisgyereknek folyamatosan mondogatják, hogy „rossz”, akkor előbb-utóbb nem törekszik arra, hogy „jól” viselkedjen, hisz már mindenki elkönyvelte rossznak – minek fogja vissza magát, amikor eszébe jut valami tiltott dolgot kipróbálni? És a felnőttek?  Nem lehet, hogy egy ember, akinek alacsony az önértékelése, az nem is vár magától semmi olyat, amit általában elvár a társadalom az emberektől?  És mi van azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyeket megbélyegez az általános vélekedés – ez a csoport fog-e erőfeszítéseket tenni, hogy ezt a magát makacsul tartó előítéletet megváltoztassa? Nyilván azt szeretnénk, ha az összes kisgyerek „jól” viselkedne, ha a börtöntöltelékek megjavulnának, ha az elő...

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!