Ugrás a fő tartalomra

ÖNISMERET - Vak komondoron innen és túl

A Föld és az ég méltósága

 

Beszélhetek a nevetekben is, kedves vak komondoron túli és inneni nőtársaim? Ha nem, az sem baj, beszélek a magaméban, úgyis azzal akartam kezdeni, hogy…

kövezzenek meg, de én nem hiszek a teremtésben. Ettől nem gondolom magamat különlegesnek, hisz közel sem vagyok egyedül ezzel, még itt, a kies kis hazában sem. Nem a legfontosabb érvem, de amiatt sem fontolnám meg soha a teremtés elfogadását, hogy nem nagyon akarózik magamat a teremtés koronájának oldalbordájaként meghatározni. Nem, semmiképp sem akarok teológiai vitába bonyolódni, csak rögzítem, hogy nagyon nem tetszik ez a kép!

Én úgy tanultam, hogy az emberi méltósághoz való jog emberi alapjog; 

abszolút érvényű, korlátozhatatlan – még rendkívüli jogrend esetén sem korlátozható -; épp úgy, mint az élethez való jog. És beletartozik, hogy védelmet nyújt a megaláláztatással szemben. Legfontosabb jellemzői, hogy minden emberre egyenlően vonatkozik és elvehetetlen. Ezért rögzíti minden, az egyetemes emberi jogokat elfogadó ország ALKOTMÁNYA.

Idézet az Alaptörvény (vagyis funkciója szerint az alkotmányunk) tizenötödik módosítására az országgyűlésnek benyújtott javaslat szövegéből:

„Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása megerősíti, hogy az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi, vagy nő lehet.”

Nőként mélyen sért engem – ha úgy tetszik sérti a méltósághoz fűződő jogomat -, hogy honATYÁINK  tervezik belevenni a hazám fő törvényébe a nemem másodrendűségét. 

És ha valakinek az idézett szöveg ellenére kétségei lennének ezzel kapcsolatban, akkor itt egy félreértelmezhetetlen tény: a 2020-as Alaptörvény módosítással került bele az alkotmányunkba, hogy „az anya nő, az apa férfi” – ezt a szöveget a 15. módosítás megfordítja, így: „Az apa férfi, az anya nő.” Ez egyértelműen a női nem megalázása, valamint az emberi egyenlőség és a méltóság elvehetetlenségének sárba tiprása.

Továbbá mélyen sért az, hogy a hazámban, amelyben - szintén alkotmányos alapvetésként – az állam és az egyház egymástól különválasztott, 

mindezt bibliai alapon, vallási indoklással teszik. 

Ezzel azt sugallva, hogy aki nem hisz a keresztény dogmákban, az a saját alaptörvényében sem hihet – márpedig aki nem fogadja el az országa legmagasabb rendű jogszabályát, az nem is jogosult annak védelmére. Ez végsősoron egyenlő a kirekesztéssel.

Mielőtt megkapnám, hogy a gondolataimmal „X” párt szekerét tolom, leszögezem, hogy 

NŐ-ként bármilyen színű honATYÁK ilyen jellegű tervei ellen felemelném a szavam!

Most még csak benyújtott javaslat mindez, de kétségem sincs afelől, hogy – talán már mire ezt olvasod – belevésik a gránitba, avagy „meghosszabbítják Bicskéig”.

 

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi viselkedésről: az előítélet 2.

  Az előítéleteink sztereotípiákon alapulnak.  „A sztereotípiák hozzásegítenek ahhoz, hogy igazoljunk egy igazságtalan rendszert, amelyben egyesek a társadalom csúcsán, mások pedig az alján vannak. Sőt, némiképp paradox módon, olykor még azok is támogatják a rendszerigazoló sztereotípiákat, akikkel a rendszer igazságtalanul bánik – például a parlamenti képviselőnő (aki tehát dolgozó nő) arról papol, hogy a nőknek a fő feladata a szülés és a gyermekgondozás.” (Aronson) Az előítéletek „hasznosak” – azoknak, akik alkalmazzák.  Például egy olyan társadalomban, amely elnyomja a nőket, a férfiak számára hasznos azt állítani, hogy a nők csak a házimunkára alkalmasak, hisz így nem jelent a másik nem konkurrenciát a karrierjükben, ráadásul házi rabszolgát nyernek. Nyilván azok számára rendkívül ártalmasak az előítéletek, akiket sújtanak. Különlegesen kegyetlen viselkedés például a tulajdonítás (attribúció). Az emberek mindig mindent igyekeznek ellátni magyarázatokkal; ha valam...

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a kommunikáció fejlesztéséről

  Mit lehet/kell tudni a kommunikációról? "Jól szólni dísz, derék dolog, de a dísztelen csak dadog. Ámbár dadogni dísztelen, olykor dicsőbb, mint díszesen." (Weöres Sándor) A kommunikáció minden emberi megnyilvánulás alapja. Az emberek közötti megértés és kapcsolatok elengedhetetlen eszköze. Információ-csere, amelyben az információ bármi lehet: adatok, értékek, ötletek, érzelmek, stb. Az ember mindig és mindennel kommunikál. Szavakkal és csenddel, a testével és az arcával; írásban vagy szóban, elektronikusan vagy jelenléttel, a megjelenésével, a hangjával vagy épp a némaságával. Jól kommunikálni annyit tesz, mint emberként jól működni: magunkat megértetni, kifejezni, elhelyezni a világban; és legalább ennyire fontos mások megnyilvánulásait jól tudni olvasni. Vagyis aki fejlett kommunikációval vértezi fel magát, az előnyt szerez az élete minden területén, legyen az tanulás, munka, barátság, párkapcsolat, művészeti tevékenység, bármi. Milyen területei vannak a kommu...