Ugrás a fő tartalomra

SZUBJEKTÍV - Tényleg?!

 


(Előzmény: SZUBJEKTÍV - Szíven ütött ez a mondat)

Nem éppen ilyen „csinálunk valamit”-re gondoltam!

Elolvastam a nyilvánossághoz forduló volt kollégám, szentesi HMG-s tanár szavait: „Soha nem kértem még ilyet nyilvános oldalon, de aki egy picit is egyetért ezzel a petícióval, kérem írja alá! Sokunk munkája múlik ezen!” Olyan kétségbeesés áradt ebből, hogy már-már kezdett kicsírázni bennem az öröm, hisz elolvastam a petíció címét: „Kiállás a szentesi Horváth Mihály Gimnázium mellett” – és 

arra gondoltam: lám, itt van a szolidaritásnak az a megnyilvánulása, amire titkon vártam. 

Vártam, mert egy kollégánknak szeptember 1-jén délután mondtak fel ebben a gimnáziumban; és az emiatt a szolidaritásukat kifejezők közül fájóan hiányoztak addig a munkatársai.

Nem írok alá elolvasás nélkül semmit – és ez most is a javamra vált! Ugyanis 

szó sincs ebben a petícióban szolidaritásról vagy együttérzésről! Sőt! 

Az eltávolított kollégájukkal, valamint a mellé álló diákokkal, szülőkkel és más tanárokkal SZEMBEN kér a petíció elindítója támogató aláírásokat! Íme a felhívás lényegi sorai:

„Ahogy az elmúlt 50 évben, így most is tudatosan hagyják figyelmen kívül annak a 300 diáknak az érdekeit, akik nem az irodalmi-drámai-média tagozaton tanulnak. Ugyanígy sárba tiporják az őket tanító pedagógusok munkáját, megalázó helyzetbe hozva a több évtizede sikeresen érettségire felkészítő tanárokat.”

„El a kezekkel a HMG-től” – írta a petíció szerkesztője. Azoknak címezte, akik a napokban felemelték a szavukat a drámatagozatért. Mert szerinte már fél évszázada tiporják sárba, alázzák meg és hagyják figyelmen kívül a nem drámatagozatos diákokat és az őket tanító pedagógusokat.

A hab a tortán: mindezt olyan módon fogalmazta bele a petícióba, hogy a felületes olvasó könnyen elsiklik a lényeg felett – hisz elsőre ez az akció is belesimulni látszik a mai nagy sajtó- és nyilvánosság visszhangba.

A vádak igazságtalansága 

visszamenőleg (arra a bizonyos 50 évre) is könnyen cáfolható lenne, de a mostani HMG-körüli események kapcsán még inkább: például azzal, hogy a most a szavukat felemelők majd’ mindegyike felhívta a figyelmet arra is, hogy sajnos a gimnázium egészéért aggódni kell a jelenlegi helyzetben.

De ha ezt figyelmen kívül hagyják is a petíciózók, legalább a saját félelmük („sokunk munkája múlik ezen”) és kívánságuk („el a kezekkel…”) közt feszülő ellentmondást vegyék észre! 

Ha nincs drámatagozat, akkor az ott tanító pedagógusokra sincs szükség! És az így feleslegessé váló tanerők közé könnyen bekerülhetnek maguk is!

Aki aláírta a petíciót, az hivatkozhat arra, hogy bedőlt a szándékos megtévesztésnek, de aki megosztja és/vagy lájkolja, az – bármennyire szomorú is: köztük több HMG-s tanár – egyetért.

HA PEDIG (mert sajnos ez is benne van a pakliban) a petíció a vezetés műve és az aláírására a vezetés „kényszerítette” a HMG-s kollégákat, akik ennek engedelmeskedve cselekedtek, az még a fentiekből következő dolgoknál is sokkal-sokkal elkeserítőbb…

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi viselkedésről: az előítélet 2.

  Az előítéleteink sztereotípiákon alapulnak.  „A sztereotípiák hozzásegítenek ahhoz, hogy igazoljunk egy igazságtalan rendszert, amelyben egyesek a társadalom csúcsán, mások pedig az alján vannak. Sőt, némiképp paradox módon, olykor még azok is támogatják a rendszerigazoló sztereotípiákat, akikkel a rendszer igazságtalanul bánik – például a parlamenti képviselőnő (aki tehát dolgozó nő) arról papol, hogy a nőknek a fő feladata a szülés és a gyermekgondozás.” (Aronson) Az előítéletek „hasznosak” – azoknak, akik alkalmazzák.  Például egy olyan társadalomban, amely elnyomja a nőket, a férfiak számára hasznos azt állítani, hogy a nők csak a házimunkára alkalmasak, hisz így nem jelent a másik nem konkurrenciát a karrierjükben, ráadásul házi rabszolgát nyernek. Nyilván azok számára rendkívül ártalmasak az előítéletek, akiket sújtanak. Különlegesen kegyetlen viselkedés például a tulajdonítás (attribúció). Az emberek mindig mindent igyekeznek ellátni magyarázatokkal; ha valam...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a kommunikáció fejlesztéséről

  Mit lehet/kell tudni a kommunikációról? "Jól szólni dísz, derék dolog, de a dísztelen csak dadog. Ámbár dadogni dísztelen, olykor dicsőbb, mint díszesen." (Weöres Sándor) A kommunikáció minden emberi megnyilvánulás alapja. Az emberek közötti megértés és kapcsolatok elengedhetetlen eszköze. Információ-csere, amelyben az információ bármi lehet: adatok, értékek, ötletek, érzelmek, stb. Az ember mindig és mindennel kommunikál. Szavakkal és csenddel, a testével és az arcával; írásban vagy szóban, elektronikusan vagy jelenléttel, a megjelenésével, a hangjával vagy épp a némaságával. Jól kommunikálni annyit tesz, mint emberként jól működni: magunkat megértetni, kifejezni, elhelyezni a világban; és legalább ennyire fontos mások megnyilvánulásait jól tudni olvasni. Vagyis aki fejlett kommunikációval vértezi fel magát, az előnyt szerez az élete minden területén, legyen az tanulás, munka, barátság, párkapcsolat, művészeti tevékenység, bármi. Milyen területei vannak a kommu...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »