Ugrás a fő tartalomra

TUDÁSTÁR - Mi ez: drámaterápia?

 

Mit jelent a drámaterápia?

A drámaterápia alapvetően a drámajátékot és a színjátszás technikáit, ötleteit, gyakorlatait használja fel arra, hogy a terápián részt vevők felfedezhessék saját – akár rejtett – képességeiket, kifejezzék érzéseiket, gyakorolják kreativitásukat. Cél az is, hogy a résztvevőknek segítsen a változásban, abban, hogy kilépjenek saját korlátozó, merev szerepeikből; kipróbálhassák magukat új szerepekben, gyarapíthassák személyiségüket. Mindezt biztonságos környezetben, támogató légkörben zajlik.

csoportos drámaterápia


Magyarországon a drámaterápia szinte kizárólag csak gyerekekre korlátozódik, holott felnőttek számára is erősen ajánlott komplex fejlesztési lehetőségei miatt.

Mit jelent az egyéni drámaterápia?

A drámaterápia általában úgy ismert, mint csoportos tevékenység; azonban gyakori, hogy a csoporthoz csatlakozás az egyén számára nehézséget okoz. Épp azok a jellemzők akadályozhatnak valakit a másokkal való együttes tevékenységben, amelyeknek a fejlesztése fontos lenne számára. Például az, aki szorongást él át társaságban, az nem fog csoporthoz csatlakozni e gátlása miatt, még akkor sem, ha tudja, hogy a csoportban könnyebben legyőzhetné a szorongását. Vagyis a csoportos tevékenység felszabadult közegéhez bizonyos esetekben az egyéni, biztonságos tevékenységen át vezethet az út.

Egyéni drámaterápia


Korunk rengeteg kihívást jelent az ember számára; olyan mértékű a fejlődés, hogy az egyén sokszor érzi magát kiszolgáltatottnak, elidegenedettnek, magányosnak; a követhetetlen gyorsaságú változásoktól szorongóvá, frusztrálttá válik, elveszíti a kapaszkodóit.

Egyrészt e sokszoros kihívásokhoz való alkalmazkodást tudja segíteni a drámaterápia.

Másrészt a drámaterápia sajátos "gyakorlótér": a terápia során képzeletbeli szituációkban próbálja ki magát a kliens úgy, hogy nem sérülhet, hisz a helyzet csupán elképzelt. Azonban amit és ahogy a fiktív helyzetben tett és mondott, az később egy rá váró valóságos szituációban már kipróbált stratégiaként segítheti őt.

A drámaterápia célja az is, hogy elősegítse az egyén öntudatos cselekvő emberré válását; a másokkal együttműködő, partnerségre törekvő és méltóságra épülő kapcsolatokat kialakítani tudó emberi magatartás elérése.  

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...