Ugrás a fő tartalomra

ÉLETVEZETÉS - Múlt, jelen, jövő

 

Vörösmarty Mihály: A merengőhöz című verse lehetne akár egy coach fontos életvezetési tanácsa is. Arról szól a költemény „lefordítva” és röviden, hogy az életet a jelenben kell élni, sem a múltba fordulás, sem a jövő kémlelése nem segít élni a mában:

„Hová merűlt el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?
Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő képek réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton kereséd?...”

Kétes vagyis kétséges a múltba révedni, mert a sötét csalódások felidézése fájdalmas, ráadásul a régi rossz tapasztalatok meg is akadályozhatják az embert abban, hogy hasonló helyzetekbe kerülve bízni tudjon a sikeres megoldásban. A jövő kutatása szintén gátló tényező lehet a céljainkban, hisz ismeretlen; az ismeretlen dolgok pedig szorongással töltenek el bennünket, evolúciós szinten is elutasítjuk az idegen dolgokat.

Életvezetési tanácsok


Az egyik fontos mondat, ami a self coach képzésem során nagyon megragadta a figyelmemet, hogy a tervek már készen állnak a jövőben. Ezt bárki leellenőrizheti egy egyszerű gondolatkísérlettel: Visszatekintve az életünk egy jelentős eseményére, emlékszünk arra, amikor legelőször felmerült a lehetősége, és persze arra is, amikor lezajlott. Gondoljunk az első pillanat kétségeire, netán félelmeire, majd arra, hogy ezek ellenére az esemény megtörtént. Ha ugyanígy gondolunk azokra a dolgokra, amiknek most vagyunk a kezdő lépéseinél, rá fogunk jönni, hogy ezekkel kapcsolatban is elhozza majd az idő a visszaemlékezés pillanatát.

A népi bölcsesség ezt így foglalja össze: valahogy lesz, mert úgy még sose volt, hogy valahogy ne lett volna. (Bár beszélik, hogy egyszer, valamikor a múlt század hetvenes éveinek elején pár óráig volt úgy, hogy sehogyse volt. :D)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

ÖNISMERET - Az önértékelés jelentősége

  Az önmagát beteljesítő jóslat lényege, hogy egy eredetileg hamis állítást igazként kezelünk, és ezért akarva-akaratlanul ehhez igazítjuk a viselkedésünket – így a jóslat valóra válik. Az az értékelés, amit önmagunkról alkotunk – az önértékelésünk – ugyanígy viselkedik. Ha egy kisgyereknek folyamatosan mondogatják, hogy „rossz”, akkor előbb-utóbb nem törekszik arra, hogy „jól” viselkedjen, hisz már mindenki elkönyvelte rossznak – minek fogja vissza magát, amikor eszébe jut valami tiltott dolgot kipróbálni? És a felnőttek?  Nem lehet, hogy egy ember, akinek alacsony az önértékelése, az nem is vár magától semmi olyat, amit általában elvár a társadalom az emberektől?  És mi van azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyeket megbélyegez az általános vélekedés – ez a csoport fog-e erőfeszítéseket tenni, hogy ezt a magát makacsul tartó előítéletet megváltoztassa? Nyilván azt szeretnénk, ha az összes kisgyerek „jól” viselkedne, ha a börtöntöltelékek megjavulnának, ha az elő...

KAMASZ KALAUZ - Mit csináljon nyáron a kamasz?

  ... Lehetőleg ne túl sokat. Amikor véget ér a tanév, sok szülőben felmerül a kérdés: mivel teljen a kamasz nyara? Milyen táborba menjen? Milyen készséget fejlesszen? Mit tanuljon? Milyen hasznos programokon vegyen részt? A válasz talán egyszerűbb, mint gondolnánk: elsősorban pihenjen. A mai fiatalok többsége tíz hónapon át folyamatos teljesítménykényszerben él. Iskola, dolgozatok, felelések, különórák, sport, nyelvtanulás, versenyek, elvárások. Sok kamasz számára a tanév olyan, mint egy véget nem érő futópad, amelyről nem lehet leszállni. A nyár éppen azért különleges, mert végre meg lehet állni. A nyári szünet nem hibája az iskolarendszernek, nem felesleges időpazarlás, hanem szükséges ellensúly. A szervezetnek és a léleknek is szüksége van arra, hogy ne kelljen állandóan teljesíteni. A kamasz nyár egyik legfontosabb feladata tehát a semmittevés.  I gen, a semmittevés.  Az a tevékenység, amelyet a felnőttek gyakran gyanakodva figyelnek, pedig valójában rendkívül haszno...