Ugrás a fő tartalomra

ÉLETVEZETÉS - Múlt, jelen, jövő

 

Vörösmarty Mihály: A merengőhöz című verse lehetne akár egy coach fontos életvezetési tanácsa is. Arról szól a költemény „lefordítva” és röviden, hogy az életet a jelenben kell élni, sem a múltba fordulás, sem a jövő kémlelése nem segít élni a mában:

„Hová merűlt el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?
Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő képek réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton kereséd?...”

Kétes vagyis kétséges a múltba révedni, mert a sötét csalódások felidézése fájdalmas, ráadásul a régi rossz tapasztalatok meg is akadályozhatják az embert abban, hogy hasonló helyzetekbe kerülve bízni tudjon a sikeres megoldásban. A jövő kutatása szintén gátló tényező lehet a céljainkban, hisz ismeretlen; az ismeretlen dolgok pedig szorongással töltenek el bennünket, evolúciós szinten is elutasítjuk az idegen dolgokat.

Életvezetési tanácsok


Az egyik fontos mondat, ami a self coach képzésem során nagyon megragadta a figyelmemet, hogy a tervek már készen állnak a jövőben. Ezt bárki leellenőrizheti egy egyszerű gondolatkísérlettel: Visszatekintve az életünk egy jelentős eseményére, emlékszünk arra, amikor legelőször felmerült a lehetősége, és persze arra is, amikor lezajlott. Gondoljunk az első pillanat kétségeire, netán félelmeire, majd arra, hogy ezek ellenére az esemény megtörtént. Ha ugyanígy gondolunk azokra a dolgokra, amiknek most vagyunk a kezdő lépéseinél, rá fogunk jönni, hogy ezekkel kapcsolatban is elhozza majd az idő a visszaemlékezés pillanatát.

A népi bölcsesség ezt így foglalja össze: valahogy lesz, mert úgy még sose volt, hogy valahogy ne lett volna. (Bár beszélik, hogy egyszer, valamikor a múlt század hetvenes éveinek elején pár óráig volt úgy, hogy sehogyse volt. :D)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...