Ugrás a fő tartalomra

ÉLETVEZETÉS - Ünnep

 

Az ünnep szóról általában – az egyházi, állami, hivatalos rendezvények mellett - kivételes, ritka, nagyszabású dolgok jutnak eszünkbe. De mi lenne, ha bevezetnénk a „hétköznapi ünnep” fogalmát?

életvezetési tanácsok - ünnep


A hétköznapi ünnep azt jelentené, hogy az ember megünnepli az összes sikerét – bármiben is érte el azokat. Persze szoktunk örülni annak, ha jól teljesítünk valamiben, de én most inkább a jutalmazásról beszélek. Valami szertartásról, ami jelentőssé tudja tenni az eredményeinket.

A szertartásokban nem magukban szoktak részt venni az emberek – így a hétköznapi ünnep egyik fontos alapvetése az lenne, hogy bevonunk valakit vagy akár több embert is.

Része az ünneplésnek, hogy a szavainkkal is megemeljük az apropót: válogatott kifejezésekkel felidézzük, kiemeljük a fontosságát. Az ünnephez ünnepi díszbe öltözünk, felvesszük az „ünneplőt”, kifényesítjük a cipőnket, feltesszük a legszebb ékszereinket. Az ünnepet előkészítjük, vigyázunk arra, hogy legyen kerete, forgatókönyve - hogy lehetőleg hibátlanul lezajlódjon.

Talán a legfontosabb az ünnepben, hogy lélekben is felkészülünk rá; ha tetszik, ünnepi díszbe öltöztetjük a szívünket is.

Miért ne lehetnének részei a „hétköznapi ünnepeinknek” is ugyanezek?

Csak elgondolkodtatni szeretnék, nem konkrét példát vagy tanácsot adni; mindenkihez és minden helyzethez más dolgok illenek. De ha valaki legyint erre, mert túlzásnak tartja, az legalább ennyit mindenképpen fogadjon meg: néha meg kell engedjük magunknak a saját tetteink feletti pátoszt és elérzékenyülést; néha minden bűntudat nélkül vállon kell veregetni magunkat, legalább saját magunkban eldicsekedni azzal, hogy „igen, ezt én értem el, mert én egy értékes ember vagyok!”.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...