Kisgyermekkorban
a felnőttek irányítanak bennünket, és ez
természetes a számunkra, ebbe születünk bele. Aztán elkezdjük felfedezni a
világot és benne magunkat, próbálgatjuk a határainkat. És bár bele-beleütközünk
a minket irányítók szabályaiba, nem kérdőjelezzük meg a felettünk meglévő
„hatalmukat” – hisz így biztonságos.
A serdülőkor
lázadás a külső irányítás ellen, ugyanakkor
kétségbeesett küzdelem a saját magunk feletti irányítás megszerzéséért. Sok
ijesztő testi és lelki változással szembesülünk, és kétségbeesetten szeretnénk
megszerezni a hatalmat felettük. Miközben azt keressük, hogyan lehetnénk úrrá
saját átalakuló világunkon, úgy érezzük, senki nem ért meg bennünket – a minket
addig biztonságosan terelgető felnőttekben és az általuk szabott határokban
akadályokat látunk. Úgy érezzük, le kell bontanunk az általuk szabott
korlátokat, meg akarunk szabadulni az irányításuktól.
Aztán a kamaszéveket elhagyva
szembesülünk a felnőtt lét
ezernyi felelősségével - és miközben saját életünk irányítójává kell válnunk,
még sokszor visszasírjuk a gyermekkort, amikor ugyan még másoknak
engedelmeskedtünk, de cserébe a lét súlyát is ők cipelték helyettünk.
Még nehezebbé válik a kontroll kérdése akkor, amikor olyan
új szerepekbe lépünk, amikben a mi felelősségünk lesz mások irányítása – akár
hivatásunkban a beosztottjainké, tanítványainké, szülőként a saját gyerekeinké,
gondozásunkra szoruló beteg rokonunké, stb.
Az irányítás és a felelősség összekapcsolódása miatt van az, hogy felnőttként is sokan küzdenek sokféle, az irányítással összefüggő problémával:
Ha másoknak túl nagy hatalmat adunk magunk fölött, vagy ha
még akkor sem tudjuk átadni az irányítást, amikor az szolgálná az érdekeinket. Ha
folyton másoktól várjuk, hogy megmondják, mit gondoljunk, kit szeressünk vagy
kit ne, mit tegyünk vagy mit ne. Ha mi magunk rángatjuk dróton a nekünk
kiszolgáltatottakat, s azok egyszercsak megelégelik.
De a legnagyobb baj akkor van, ha a saját magunk élete
feletti irányítást veszítjük el.
Ezek miatt a problémák miatt tiszteletreméltó az az ember,
aki arra törekszik, hogy megismerje saját és mások viselkedésének mozgatórugóit
- ha úgy tetszik, az embert irányító
motivációkat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése