A Globality módszer egy felnőtteknek szóló csoportos
játéktevékenység, amelyben résztvevőként egy saját - minden részletében teljes
- világot építünk fel a képzeletünkből. (Hat nap alatt megteremtjük, a
hetediken megpihenünk.) A közösen megalkotott világ ugyan a fantáziánk műve, de
benne minden valóságos: a szerepeink, a helyzetek, a problémák. Ez a keret.
Ennek a fiktív világnak a célja a valóságos világ jobb
megértése; mégpedig nem hagyományos tanulással, hanem cselekvések által. A
kereten belül ugyanis hasonló szituációk keletkeznek, amilyenek a valóságban
is, ezért ugyanúgy kell reagálnunk rájuk. Ezek a játék során megélt reakciók
pedig összeállnak a saját valós életünkben bármikor mozgósítható tudássá.
Mindezeknek a legfontosabb összetevője a játék. Ugyanazért
játszunk felnőttként, amiért a gyerekek is: hogy - védetten, a nem kívánt
következmények fenyegetése nélkül – tanuljuk meg, hogyan boldoguljunk az
életben.
A Globality módszer a drámapedagógiában alkalmazott tanítási
drámán alapul, annak kipróbált gyakorlataiból és ötleteiből sokat átvesz;
ugyanakkor több dologban markánsan el is tér tőle. Ilyen az, hogy nem
pedagógiai célja van, nem gyerekeknek szól; a felnőttek életvezetését támogatni
hivatott, a változásokkal szembeni ellenálló képességüket (reziliencia) növelő
módszer. A szabályok is eltérőek: míg a drámapedagógia a gyermeki személyiség
óvása érdekében több dologban is szigorú határokat szab, a Globality csak olyan
kötöttségeket tartalmaz, amik a fikció fenntartásához kellenek. Ennek
megfelelően itt kötött konvenciók sincsenek; így tulajdonképpen a játék része
lehet bármi, amit a résztvevők közös megegyezéssel beleemelnek.
A harmadik – és legfontosabb - újdonsága a Globalitynek,
hogy teljes világot épít. Míg a fikció a hagyományos drámában vázlatos, mert
„csak” arra kell, hogy kontextusba helyezze a cselekvéseket, addig a Globality
világát minden részletében megalkotjuk – maga a keret legalább olyan széles
tanulási felület, mint a játszók kereten belüli mozgása, szerepei, helyzetei.
Alternatív valóságunkat minden apró részletében kidolgozzuk - a globális
szemléletmód is a sokoldalú tudás-szerzés része ebben a játékban.
Alapanyag. Kreatív szakmákban az ötletelés (elegánsabban a
brainstorming) bevett gyakorlat. Azon alapul, hogy a kollektíva tagjainak
tudása összeadódva új minőséget tud létrehozni. A Globality hasonló elvből
kiindulva tételezi fel, hogy egy teljes világ felépíthető, annak minden
részlete megalkotható a résztvevők hozott tudásából, képességeiből és készségeiből.
A tudás fogalmába bármi beletartozhat, amit valaha elsajátítottunk; legyen az
matematikai képlet vagy versfaragás, szájharmonikázás vagy vesszőfonás, a
másokra figyelés vagy a jó kérdések megfogalmazásának készsége. Izgalmassá az
teszi a játékot, hogy a játszók nem csupán képesek megalkotni egy párhuzamos
valóságot, de az minden részletében őket fogja tükrözni. Pont olyan lesz,
amilyennek ők – az akkor és ott ezen munkálkodók – megálmodják; a sajátjuk
lesz. Így minden egyes játék különbözni fog a többitől, más kerül benne
fókuszba; „csak itt, csak most, csak önöknek” készül el. A Globaltiy tehát bármikor
újrajátszható (és mégis mindig egészen más élményt fog jelenteni).
A Globalityt a résztvevők alakítják, menet közben
formálódik, előre meghatározni kevés dolgot lehet – épp ez a kreativitás adja a
játék izgalmát. Ugyanakkor van néhány olyan tevékenységforma, amit általában
segítségül hívhatunk egy ilyen folyamatban. A tevékenységformák kérdése kapcsán
ki kell térni a játékmesterekre.
A Globalityt két játékmester koordinálja. Feladatuk és
egyben felelősségük például az időgazdálkodás, a tervezés, a játék mederben
tartása és az, hogy a Globality módszer szakértőiként készenlétben tartsák és a
megfelelő időben felkínálják a játék előrehaladásához szükséges eszközöket,
tevékenységformákat. Játékmesterré az avatja őket, hogy egyrészt egy sor ilyen
eszközzel rendelkeznek, másrészt ezeket kreatívan tudják használni, variálni,
adaptálni. Fontos az is, hogy – mivel az egész játék képlékeny – pontosan tudják
követni a folyamatot, a legkisebb rezdülésekre is reagáljanak; ha kell,
tudjanak mediálni; a játékot továbblendíteni vagy épp visszafogni. A Globality
két játékmestere egyben a program megálmodói is, de képzettségük és szakmai
tapasztalataik is segítik őket abban, hogy a résztvevők felejthetetlen
élményekkel gyarapodjanak.
A Globality folyamatában szerepet kaphat bármi, ami egy
fiktív valósághoz hozzátartozik, mint a társadalmi élet, a gazdaság, a kultúra,
vagy az életmód, és ezek legkülönfélébb aspektusai. Munkaszervezés, rítusok,
tudomány, művészet, vallás, intézmények, ünneplés, jog, kereskedelem, vagy akár
utazás. Ezek még tovább bonthatók a nyelv, a gasztronómia, a használati
tárgyak, az épületek, beszámolók, viselkedés, botrányok, stb. elemeire. Ezeken
belül vizsgálható az emberi viselkedés, a motivációk, a társadalom működése, az
egyes ember lehetőségei, a változások, a környezet szerepe, és még annyi minden
más.
Eszköz és tevékenységforma bármi lehet – megint csak példákkal:
makett készítés, tereptárgyakkal terek kialakítása, maszk-készítés,
drámajátékok, színjátékos improvizáció, rajzolás-festés, textilek használata, térkép-alkotás,
fotó- és videó készítés, vizuális tervezők használata, vita, ötletbörze, mozaik
módszer, kutatómunka, kommunikációs technikák, sajtótermékek előállítása.
A „Globalitiy – a Terv” a Globality módszernek az első
komplex programja, előkészületben a „Globality – az Újratervezés”.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése