Ugrás a fő tartalomra

KAMASZ KALAUZ - Szerelem tantárgy?

 

kamasz kalauz - szerelem tantárgy

Középiskolás koromban a filozófia tanárom ismertetett meg egy elmélettel, a „partikuláris és individuális szerelem” teóriájával. Évtizedek teltek el azóta, így arra nem emlékeztem, kitől származott a gondolatmenet – nemrég rákerestem. Nehéz volt megtalálni; feledésbe merült, vagy talán nem is jutott el sokakhoz a keletkezése idején sem, pedig megvilágosodás-szerűen fontos fejtegetés. Álljon itt a szerző, Heller Ágnes szavaival:

„Aki csak az önmagához való viszonyban (partikulárisan) szeret, az csak addig szeret, amíg a másik az övé, amíg az őt szereti a legjobban. A szeretett lény fő értéke a hozzá való tartozás. Ha ez megszűnik, a szeretet (szerelem) is megszűnik, és gyűlöletbe, megvetésbe csap át. Addig, amíg a másik hozzá tartozik, az azonosulás a másikkal feltétlen. A másik tökéletes, hibátlan, addig tökéletes és hibátlan, amíg az övé. Abban a pillanatban, amint nem saját énjének kibővítése többé, minden tökéletességéből tökéletlenség lesz. Soha nincsen distancia (különbségtétel), csak teljes elfogadás vagy teljes elutasítás létezik. Az individuális szeretet (szerelem) érzése egészen más. Aki individuum módjára szeret, az a másikat saját magáért (valóban a létéért) szereti. Persze ez a szeretet (szerelem) is igényt tart a viszonzásra (…) De a szeretetet (szerelmet) nem az motiválja, hogy a másik a „miénk” vagy a „miénk lesz”, hanem az, hogy a másik – értékei alapján – szeretetre és szerelemre méltó. Az individuális szeretet (szerelem) ismeri a distanciát. Bármilyen erős a szerelme, ettől a másikat még megítélheti, ironizálhatja, igaz: ez egyszersmind feltételezi a másik személyisége egészének egyértelmű igenlését. S ha a másik nem az „övé”, akkor sem növekszik ez a distancia; a személyiség egészének igenlése ismét: értékei alapján – megmarad.”

Az elmélet azért került a gondolataim előterébe, mert nemrég egy régi egyetemi tankönyvben Makarenko-ról, a híres orosz pedagógusról olvastam egy érdekességet. Azt vallotta, hogy a szerelmet tanítani kell az iskolában. Mert ha az iskola az életre akar nevelni, a szerelemre is nevelnie kell a fiatalokat; a tananyag pedig a mély, intim emberi kapcsolatok teremtésének képessége lenne. A szerelem ugyanis az ember életének egyik fontos tartalmi összetevője, amelyben legtöbbet árul el saját személyiségéről, s amelyben nagyon élesen kijelölődik, hogy milyen irányba fog fejlődni.

Valószínűleg Makarenko sem konkrétan egy iskolai „szerelem-tantárgy” bevezetéséről beszélt, inkább arról az általános feladatáról a nevelésnek, ami - az önismeret és a társismeret révén - a személyiségfejlesztés. Sajnos a ma iskolájában a rengeteg tárgyi ismeret mellett épp ez a fontos funkció marad el! Ezért lenne nagyon fontos, hogy valaki fogja a kamaszok kezét személyiségfejlődésük útján, hogy lehetőségük legyen önmaguk megismerésére.

Heller Ágnes filozófus is azt mondja, hogy az elérendő felelős kapcsolati „magatartás vezetője az ’ismerd meg önmagadat’…”

Az tud méltón, igazul és a szeretett személy számára hasznosan szeretni (a szerelemben is), aki a másikat értékelve, megtisztelve szereti. Ám ezt is meg kell tanulni, ugyanis gyermekkorban nem ez a fajta szeretet a természetes, hanem épp a „birtokló” típusú, önző érzelem. Viszont az érett személyiséget épp az jellemzi, hogy ezt a mintát tudatosan felül akarja írni - mert ismeri önmagát, és saját értékválasztása alapján újra akar tanulni szeretni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...