Ugrás a fő tartalomra

ÖNISMERET - Elég! Avagy nemet kell mondani

 

Van az úgy, hogy az ember azt mondja: Elég! Valamire nemet mond. Nem akar valamit tovább csinálni, nem akar benne maradni egy helyzetben, nem akarja, hogy az történjen vele, ami addig. Ám ettől 

az „Elég!”-től nem mindig jut el az ember addig, hogy tegyen is a helyzete megváltozásáért. 

Belül ugyan „kiabál”, de végül meghunyászkodik és tűr tovább.

Önismeret - nemet kell mondani


Amikor eljutunk arra a pontra, hogy tényleg elegünk van, az általában egy krízis tetőpontja. Ez a csúcs viszonylag rövid ideig tart csupán, és bár a magunkról lerázni kívánt helyzet továbbra is fennáll, később valamivel enyhébben hat ránk, így hajlamosak vagyunk visszavonulót fújni. És mentegetni a helyzetet. „Nem is annyira, nem is úgy, nem is addig”, stb. Mert változtatni nehéz, rálépni egy ismeretlen útra félelmetes, kipróbálni magunkat új helyzetekben nem komfortos.

Mégis fel kell tennünk magunknak ezeket a kérdéseket:

Minek vesztegetnénk az időnket és az energiáinkat olyan dolgokra, amelyek felemésztenek bennünket? Ha benne maradunk egy számunkra már csak kellemetlenségeket jelentő helyzetben, az vajon később megtérül majd?

Ha kitartunk a bántalmazó párkapcsolatunkban, akkor jutalmul egyszercsak mégis szeretetet kapunk majd ugyanattól az embertől? Ha benne maradunk a „barátságban” a bennünket kihasználó partnerrel, akkor jutalmul egyszercsak mégis ő lesz önzetlen velünk? Ha a munkánk kiégéshez vezet, maradunk mellette mégis, mert egyszercsak mégis örömet fog okozni nekünk ugyanaz a meló? Nyilvánvalóan mindegyik kérdésre nemmel tudunk csak felelni – vagyis nincs megtérülés, csak további mérgeződés.

Csak az az ember képes a szorongását legyőzve kilépni számára vállalhatatlanná váló szituációkból, aki tudja magáról, hogy meg fog birkózni vele. Ismeri magát, van önbizalma – és nem csak abban bízik, hogy sikeresen véghezviszi a célját, hanem abban is, hogy ha valamiért ez mégsem sikerül, akkor is talpra fog tudni állni.

A tét nem kicsi: nemcsak a lelki, de a testi egészségünk is múlhat azon, hogy tudunk-e nemet mondani a bennünket betegítő dolgokra! 

És bár nemet mondani nem mindig könnyű, meg lehet tanulni! A szervezetünk ugyanis akár tüneteket, betegségeket is kifejleszthet, ha hosszasan szembemegyünk azzal, ami igazából jó lenne nekünk.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...