Ugrás a fő tartalomra

ÖNISMERET - A hatékony kommunikáció

 

Megesett már veled ez? Szócsatába bonyolódtál valakivel, és alulmaradtál, mert nem jutott eszedbe semmi frappáns, amivel visszavághattál volna. Ám alig hagytad el a terepet, rögtön milliónyi válaszlehetőség ötlött az eszedbe, jobbnál-jobb érvek és szófordulatok.

Mi lehet ilyenkor a baj? 

Miért nem akkor tudtál jól szerepelni, amikor szükséged lett volna rá?

Két dolog valószínű. Az egyik, hogy nem vagy hozzászokva hasonló szituációkhoz, vagyis ez egy olyan helyzet volt, ami valamilyen szempontból szokatlan vagy váratlan volt számodra. A másik, hogy a kommunikációd hagyott cserben.

Jó hírem van: mindkettőn lehet segíteni!

Önismeret - hatékony kommunikáció


Sztanyiszlavszkij, a híres orosz rendező és színidirektor tankönyveket is írt színészek számára, ezeket ma is használják. Ő írja egyik tankönyvében, hogy a színésznek minden olyan szituációban, aminek magánemberként részese, a mesterségéhez szükséges alapanyagot kell látnia. Mindig önmagát kicsit kívülről is figyelve kell részt vennie a leghétköznapibb helyzetekben is, ugyanis színészi repertoárját gyarapíthatja azzal, ha tudatosítja a helyzetben tanúsított érzelmeit, testi reakcióit, szóbeli reagálását – a színpadi szerepeiben majd ezeket felidézése fogja segíteni.

A színinövendékek tanulóéveik alatt rengeteg szituációs gyakorlatot végeznek – hasonló célból. Ezekben az improvizációkban mesterségesen állítanak elő olyan helyzeteket, amelyek a való életben is megtörténhetnének.

De nem csak színészek „kiváltsága” lehet ilyesmikkel felvértezni magukat! Bárkinek hasznára válhat, ha a fentiekhez hasonló technikákat, gyakorlatokat ismer és alkalmaz.

Játékosan, szórakoztató formában gyakorolhatjuk a legkülönfélébb kommunikációs helyzeteket; szinte észrevétlenül felvértezve magunkat egy majdani valós szituáció „megnyerésére”. És ami a legfontosabb: mindezt tét nélkül – vagyis 

egy ilyen szimulációban nincs lebőgés, kínos végkimenetel, senki nem sérül, hisz csak „játék” az egész.

Így egy egész gyűjteményünk lehet abból, hogy milyen helyzetben milyen érzelmi reakció a legkifizetődőbb, és hogy keletkező indulatainkat hogyan érdemes kézben tartanunk. Meg tudjuk választani, mi a célravezető módszer mások „kezelésére”. Megtanulhatjuk tudatosan használni mimikánkat, testbeszédünket, és azt is, hogy ne hagyjanak bennünket cserben a szavak.

És mi a legfőbb nyereség? Az önbizalmunk, ami mintegy „mellékesen” megerősödik; mert a fenti eszközökkel elérhető, hogy váratlan és vagy szokatlan szituációban se fújjunk visszavonulót, és higgyünk abban, hogy bármilyen helyzetet meg tudunk oldani, mégpedig a lehető legjobb kimenetellel.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...