Ugrás a fő tartalomra

ÖNISMERET - A hatékony kommunikáció

 

Megesett már veled ez? Szócsatába bonyolódtál valakivel, és alulmaradtál, mert nem jutott eszedbe semmi frappáns, amivel visszavághattál volna. Ám alig hagytad el a terepet, rögtön milliónyi válaszlehetőség ötlött az eszedbe, jobbnál-jobb érvek és szófordulatok.

Mi lehet ilyenkor a baj? 

Miért nem akkor tudtál jól szerepelni, amikor szükséged lett volna rá?

Két dolog valószínű. Az egyik, hogy nem vagy hozzászokva hasonló szituációkhoz, vagyis ez egy olyan helyzet volt, ami valamilyen szempontból szokatlan vagy váratlan volt számodra. A másik, hogy a kommunikációd hagyott cserben.

Jó hírem van: mindkettőn lehet segíteni!

Önismeret - hatékony kommunikáció


Sztanyiszlavszkij, a híres orosz rendező és színidirektor tankönyveket is írt színészek számára, ezeket ma is használják. Ő írja egyik tankönyvében, hogy a színésznek minden olyan szituációban, aminek magánemberként részese, a mesterségéhez szükséges alapanyagot kell látnia. Mindig önmagát kicsit kívülről is figyelve kell részt vennie a leghétköznapibb helyzetekben is, ugyanis színészi repertoárját gyarapíthatja azzal, ha tudatosítja a helyzetben tanúsított érzelmeit, testi reakcióit, szóbeli reagálását – a színpadi szerepeiben majd ezeket felidézése fogja segíteni.

A színinövendékek tanulóéveik alatt rengeteg szituációs gyakorlatot végeznek – hasonló célból. Ezekben az improvizációkban mesterségesen állítanak elő olyan helyzeteket, amelyek a való életben is megtörténhetnének.

De nem csak színészek „kiváltsága” lehet ilyesmikkel felvértezni magukat! Bárkinek hasznára válhat, ha a fentiekhez hasonló technikákat, gyakorlatokat ismer és alkalmaz.

Játékosan, szórakoztató formában gyakorolhatjuk a legkülönfélébb kommunikációs helyzeteket; szinte észrevétlenül felvértezve magunkat egy majdani valós szituáció „megnyerésére”. És ami a legfontosabb: mindezt tét nélkül – vagyis 

egy ilyen szimulációban nincs lebőgés, kínos végkimenetel, senki nem sérül, hisz csak „játék” az egész.

Így egy egész gyűjteményünk lehet abból, hogy milyen helyzetben milyen érzelmi reakció a legkifizetődőbb, és hogy keletkező indulatainkat hogyan érdemes kézben tartanunk. Meg tudjuk választani, mi a célravezető módszer mások „kezelésére”. Megtanulhatjuk tudatosan használni mimikánkat, testbeszédünket, és azt is, hogy ne hagyjanak bennünket cserben a szavak.

És mi a legfőbb nyereség? Az önbizalmunk, ami mintegy „mellékesen” megerősödik; mert a fenti eszközökkel elérhető, hogy váratlan és vagy szokatlan szituációban se fújjunk visszavonulót, és higgyünk abban, hogy bármilyen helyzetet meg tudunk oldani, mégpedig a lehető legjobb kimenetellel.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

ÖNISMERET - Az önértékelés jelentősége

  Az önmagát beteljesítő jóslat lényege, hogy egy eredetileg hamis állítást igazként kezelünk, és ezért akarva-akaratlanul ehhez igazítjuk a viselkedésünket – így a jóslat valóra válik. Az az értékelés, amit önmagunkról alkotunk – az önértékelésünk – ugyanígy viselkedik. Ha egy kisgyereknek folyamatosan mondogatják, hogy „rossz”, akkor előbb-utóbb nem törekszik arra, hogy „jól” viselkedjen, hisz már mindenki elkönyvelte rossznak – minek fogja vissza magát, amikor eszébe jut valami tiltott dolgot kipróbálni? És a felnőttek?  Nem lehet, hogy egy ember, akinek alacsony az önértékelése, az nem is vár magától semmi olyat, amit általában elvár a társadalom az emberektől?  És mi van azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyeket megbélyegez az általános vélekedés – ez a csoport fog-e erőfeszítéseket tenni, hogy ezt a magát makacsul tartó előítéletet megváltoztassa? Nyilván azt szeretnénk, ha az összes kisgyerek „jól” viselkedne, ha a börtöntöltelékek megjavulnának, ha az elő...

KAMASZ KALAUZ - Mit csináljon nyáron a kamasz?

  ... Lehetőleg ne túl sokat. Amikor véget ér a tanév, sok szülőben felmerül a kérdés: mivel teljen a kamasz nyara? Milyen táborba menjen? Milyen készséget fejlesszen? Mit tanuljon? Milyen hasznos programokon vegyen részt? A válasz talán egyszerűbb, mint gondolnánk: elsősorban pihenjen. A mai fiatalok többsége tíz hónapon át folyamatos teljesítménykényszerben él. Iskola, dolgozatok, felelések, különórák, sport, nyelvtanulás, versenyek, elvárások. Sok kamasz számára a tanév olyan, mint egy véget nem érő futópad, amelyről nem lehet leszállni. A nyár éppen azért különleges, mert végre meg lehet állni. A nyári szünet nem hibája az iskolarendszernek, nem felesleges időpazarlás, hanem szükséges ellensúly. A szervezetnek és a léleknek is szüksége van arra, hogy ne kelljen állandóan teljesíteni. A kamasz nyár egyik legfontosabb feladata tehát a semmittevés.  I gen, a semmittevés.  Az a tevékenység, amelyet a felnőttek gyakran gyanakodva figyelnek, pedig valójában rendkívül haszno...