Ugrás a fő tartalomra

ÖNISMERET - Kötelesség magunkkal szemben

 

A norvég író, Ibsen Nóra című drámájának címszereplője elhagyni készül a gyermekeit és a férjét. A férj – hogy visszatartsa – azzal érvel, hogy Nórának szent kötelességei vannak feleségként és anyaként. Erre Nóra így felel:

„Nem tudok azzal a feladattal megbirkózni. Más feladat az, amit előbb meg kell oldanom. Magamat kell megnevelnem… más szent kötelességeim is vannak… A kötelességeim magammal szemben… legelsősorban ember vagyok, éppen úgy, mint te – vagy mindenesetre meg kell kísérelnem, hogy az legyek.”

Önismeret - kötelesség magunkkal szemben


Jelen írásban nem vállalkozom műelemzésre, csak Ibsen sorainak egy nagyon fontos hétköznapi tanulságára szeretném felhívni a figyelmet. Ez pedig az, hogy még a legegyszerűbb emberi feladatainkhoz is csak akkor tudunk felnőni, ha ismerjük önmagunkat. Bármit akarunk megoldani, bármit szeretnénk elérni, ahhoz csakis a saját képességeink, erősségeink és gyengeségeink feltérképezése és vezethet el.

Erre persze lehet azt mondani, hogy magától értetődő, hogy az ember ismeri önmagát. De ha így van, ha ez annyira egyszerű, hogy nem is kell vele foglalkozni, akkor miért fordulnak velünk elő kudarcos helyzetek? 

Nóra boldogult valahogyan a házasságában, önmagát megfelelő feleségnek és anyának gondolta – egészen addig, míg váratlanul szembesülnie kellett egy régi tettének mai következményeivel. Ezek a következmények olyan súlyosak voltak, hogy minden önmagáról való addigi tudását megkérdőjelezték. Kiderült, hogy annyira nem ismerte vagy rosszul ismerte önmagát, hogy emiatt mindent és mindenkit is hamisan látott. Hazugságban élt – és ez a hazug világ összeomlott körülötte.

Arról már nem szól a dráma, hogy mi lett Nórával, miután elment, de azt tudhatjuk, hogy megtette az első lépést: elindult választ keresni arra, milyen ember ő, hogy azután „megnevelje magát”. 

Vagyis önismeretét önbecsüléssé formálja, önbizalmat szerezzen az élete új alapokra helyezéséhez.

Az embernek ennyit meg kell tennie önmagáért – e tanulság tette Ibsen drámáját remekművé, és ennek a tanulságnak a fontossága tartja színpadon világszerte több mint egy évszázada.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

ÖNISMERET - Az önértékelés jelentősége

  Az önmagát beteljesítő jóslat lényege, hogy egy eredetileg hamis állítást igazként kezelünk, és ezért akarva-akaratlanul ehhez igazítjuk a viselkedésünket – így a jóslat valóra válik. Az az értékelés, amit önmagunkról alkotunk – az önértékelésünk – ugyanígy viselkedik. Ha egy kisgyereknek folyamatosan mondogatják, hogy „rossz”, akkor előbb-utóbb nem törekszik arra, hogy „jól” viselkedjen, hisz már mindenki elkönyvelte rossznak – minek fogja vissza magát, amikor eszébe jut valami tiltott dolgot kipróbálni? És a felnőttek?  Nem lehet, hogy egy ember, akinek alacsony az önértékelése, az nem is vár magától semmi olyat, amit általában elvár a társadalom az emberektől?  És mi van azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyeket megbélyegez az általános vélekedés – ez a csoport fog-e erőfeszítéseket tenni, hogy ezt a magát makacsul tartó előítéletet megváltoztassa? Nyilván azt szeretnénk, ha az összes kisgyerek „jól” viselkedne, ha a börtöntöltelékek megjavulnának, ha az elő...

KAMASZ KALAUZ - Mit csináljon nyáron a kamasz?

  ... Lehetőleg ne túl sokat. Amikor véget ér a tanév, sok szülőben felmerül a kérdés: mivel teljen a kamasz nyara? Milyen táborba menjen? Milyen készséget fejlesszen? Mit tanuljon? Milyen hasznos programokon vegyen részt? A válasz talán egyszerűbb, mint gondolnánk: elsősorban pihenjen. A mai fiatalok többsége tíz hónapon át folyamatos teljesítménykényszerben él. Iskola, dolgozatok, felelések, különórák, sport, nyelvtanulás, versenyek, elvárások. Sok kamasz számára a tanév olyan, mint egy véget nem érő futópad, amelyről nem lehet leszállni. A nyár éppen azért különleges, mert végre meg lehet állni. A nyári szünet nem hibája az iskolarendszernek, nem felesleges időpazarlás, hanem szükséges ellensúly. A szervezetnek és a léleknek is szüksége van arra, hogy ne kelljen állandóan teljesíteni. A kamasz nyár egyik legfontosabb feladata tehát a semmittevés.  I gen, a semmittevés.  Az a tevékenység, amelyet a felnőttek gyakran gyanakodva figyelnek, pedig valójában rendkívül haszno...