Ugrás a fő tartalomra

INNOVÁCIÓ - Harmonity

Harmonity - közösségi játék


Harmonity

közösségi program az összhang jegyében

A Harmonity sztori:

Pszichológus lányomtól remek tanácsot kaptam a matos-dráma-mentor vállalkozás indításakor; felhívta a figyelmemet a saját tapasztalatára: az embereknek óriási szükségük van közösségi élményekre – különösen mai valóságunkban. Egyre többen érzik úgy, hogy jó lenne valamiféle kapaszkodó a körülöttünk felgyorsulva pörgő, máskor atomjaira hullani látszó világban; valami hagyományosra vágynak, személyes kapcsolatokra, élő szóra, a csoporttöbbletből fakadó csodára. Valójában egyszerű igazság ez: a túlpörgésnek a lelassítás, a szétszakítottságnak az összefogás az ellenszere.

Egészségpszichológusként arra is rámutatott, hogy az egymás erejébe kapaszkodás egy mélyen gyökerező kollektív védekezés: 

az emberek krízisek idején ösztönösen fordulnak a testüket-lelküket megbetegítő jelenségektől a gyógyító közösségek felé.

Pedagógusként szerzett ismereteim összecsengenek a pszichológus meglátásaival; különösen színház-és drámapedagógusként tapasztaltam meg, mennyi mindennel gyarapíthatja az egyént a csoport, és azt is, hogy az egymásra találó egyének milyen nagyszerű közösségeket tudnak működtetni.

Ezekből a gondolatokból született meg a szentesi városi könyvtárban a matos-dráma-mentor Önismereti klub. Már az első alkalom is alátámasztotta a fentiek igazságát: annak ellenére, hogy független szakemberként ez volt az első bemutatkozásom, nagyszámú érdeklődőt vonzott az előadásom. Az újabb találkozók után kijelenthető, hogy a klub életképes, és valós igényt elégít ki.

Ugyanakkor a klub sikere rávilágít egy másik igényre is: az oda járók között 

vannak jó néhányan, akik intenzívebben is foglalkoznának önismerettel, szívesen tanulnának önmagukról mélyebb szinten, akik a klub kereteit meghaladóan is vágynak közösségi élményekre. 

A matos-dráma-mentor tevékenységemmel több internetes platformon is jelen vagyok; ha jól érzékelem, az online közönségem egy része szintén fogékony hasonlókra. Ez valójában ismerős terep a számomra, hiszen szakmai múltamban ehhez fűződően van a legtöbb referenciám.

A klub népszerűsége és a platformok aktivitása azt mutatja tehát, hogy sokaknak van kedve közösséghez csatlakozni; de arra még nem volt válaszom, hogy mi az, ami összeköti ezeket a különböző életkorú, más-más helyzetű, egymástól eltérő személyiségű embereket. Mi az a többlet, amit mindannyian szeretnének hozzáadni a jóllétükhöz.

Arra jutottam, hogy egy dologgal biztosan közös nevezőre lehet hozni őket, az pedig a harmónia.

Harmonity - közösségi program az összhang jegyében:

A harmónia szó jelentése is egyféle közös nevező – a világon minden rendszer összhangra törekszik.

Olyan állapotra, ahol különböző dolgok együttműködnek anélkül, hogy ellentétbe kerülnének egymással. Ahogy az élőlények és az ökológiai rendszerek közötti egyensúly fontos ahhoz, hogy a környezet egészséges és fenntartható legyen, úgy a társadalomban az emberek közötti megfelelő kommunikáción, egymás megértésén és elfogadásán múlik a béke és a stabilitás.

Harmónia nélkül nincs egyéni boldogság sem. Ha mindazt ismerjük, elfogadjuk és szeretjük, ami a személyiségünk része - érzéseinket, gondolatainkat, saját testünket –, és ezek egymással összhangban vannak, egyensúlyba kerülünk önmagunkkal, értékesnek érezzük magunkat.

Az ember társas lény, így pozitív önértékeléséhez a többiektől nyert elismerés, hála, nagyrabecsülés, törődés, öröm vagy gondoskodó szeretet vezeti el – vagyis mindaz, amit az egyénnek a közösséghez tartozás nyújthat.

Valahová tartozni azt jelenti, hogy másokkal kiegészítjük, erősítjük, segítjük egymást; kölcsönösen pozitív hatással vagyunk a másikra. Ha megtanulunk odafigyelni a társainkra, megérteni és értékelni őket, képesek leszünk velük saját és közös célokért is együttműködni, és mindannyiunkat gyarapítani fog az a többlet, amit a közösség adhat.

A Harmonity program ezekre a felismerésekre épül.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

ÖNISMERET - Az önértékelés jelentősége

  Az önmagát beteljesítő jóslat lényege, hogy egy eredetileg hamis állítást igazként kezelünk, és ezért akarva-akaratlanul ehhez igazítjuk a viselkedésünket – így a jóslat valóra válik. Az az értékelés, amit önmagunkról alkotunk – az önértékelésünk – ugyanígy viselkedik. Ha egy kisgyereknek folyamatosan mondogatják, hogy „rossz”, akkor előbb-utóbb nem törekszik arra, hogy „jól” viselkedjen, hisz már mindenki elkönyvelte rossznak – minek fogja vissza magát, amikor eszébe jut valami tiltott dolgot kipróbálni? És a felnőttek?  Nem lehet, hogy egy ember, akinek alacsony az önértékelése, az nem is vár magától semmi olyat, amit általában elvár a társadalom az emberektől?  És mi van azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyeket megbélyegez az általános vélekedés – ez a csoport fog-e erőfeszítéseket tenni, hogy ezt a magát makacsul tartó előítéletet megváltoztassa? Nyilván azt szeretnénk, ha az összes kisgyerek „jól” viselkedne, ha a börtöntöltelékek megjavulnának, ha az elő...

KAMASZ KALAUZ - Mit csináljon nyáron a kamasz?

  ... Lehetőleg ne túl sokat. Amikor véget ér a tanév, sok szülőben felmerül a kérdés: mivel teljen a kamasz nyara? Milyen táborba menjen? Milyen készséget fejlesszen? Mit tanuljon? Milyen hasznos programokon vegyen részt? A válasz talán egyszerűbb, mint gondolnánk: elsősorban pihenjen. A mai fiatalok többsége tíz hónapon át folyamatos teljesítménykényszerben él. Iskola, dolgozatok, felelések, különórák, sport, nyelvtanulás, versenyek, elvárások. Sok kamasz számára a tanév olyan, mint egy véget nem érő futópad, amelyről nem lehet leszállni. A nyár éppen azért különleges, mert végre meg lehet állni. A nyári szünet nem hibája az iskolarendszernek, nem felesleges időpazarlás, hanem szükséges ellensúly. A szervezetnek és a léleknek is szüksége van arra, hogy ne kelljen állandóan teljesíteni. A kamasz nyár egyik legfontosabb feladata tehát a semmittevés.  I gen, a semmittevés.  Az a tevékenység, amelyet a felnőttek gyakran gyanakodva figyelnek, pedig valójában rendkívül haszno...