Kamasz panasz 9.
Egy tinédzsernek a gyermekkor fokozatos elhagyása azt is
jelenti, hogy elkezd rálátni a felnőttek „viselt dolgaira”. És egy csomó dolog
nagyon nem tetszik neki. Különösen azok nem, amikben a szerettei az érintettek.
Önmagában az, hogy rá kell jönnie: ők sem hibátlanok, tetézi a saját magával
kapcsolatban hirtelen feltámadt problémáit. Lehet, hogy kifelé nem mutatja,
hogy érdeklik őt ezek, még az is lehet, hogy minél inkább szenved egy ilyen
dologtól, annál inkább azt láttatja, hogy hidegen hagyják. Csakhogy közben
rágja magát.
A szülők hibái kétszeresen rosszul érintik a kamaszt: egyrészt meghasonul, mert úgy érzi, miközben tőle elvárják a tökéletességet (lehet, hogy nem, de ő akkor is így érzi), ők maguk korántsem azok. Másrészt minden szeretete a szüleié, és ez nehezen fér meg azzal, hogy ráébred, vannak dolgaik, amiket nem tud szeretni.
Mindezt át fogja vészelni a serdülő, ha átlagos és/vagy
apróbb hibákról van szó. A kamaszkor elmúltával beáll normális szintre a
kritikai hajlama, kifejlődik benne a tolerancia, megtanulja, mely harcokat
érdemes megvívni és melyeket nem. Ám igazán nehéz helyzetbe akkor kerül a
tinédzser, ha a szüleinek nem a hibáira, hanem súlyos vétkeire kell ráébrednie.
Hogy szerfüggők; vagy hogy anyagilag tönkretették a családot; vagy hogy
elhanyagolják a munkájukat; vagy nem látják el a gyerekeiket; vagy netán
családon belüli erőszaktevők, stb. A kamaszok hajlamosak úgy védeni az ilyen
szülőket, hogy a vétkeiket vagy azok következményeit magukra veszik. Ők
próbálnak meg felnőttek lenni helyettük – pénzt keresni, ellátni a
kistestvéreket, eléugrani a pofonoknak, stb.
Közben abban, ami valóban a saját feladatuk és életfeladatuk
lenne, egyre rosszabbul teljesítenek – és ráadásként ennek a következményeit is
cipelik (hisz szégyenükben eltitkolják a teljesítményromlás okait).
Ha így áll a helyzet egy fiatallal, megnő a felelőssége a
körülötte lévő felnőtteknek, főleg a segítő szakembereknek. Odafigyeléssel még
a titkolózása ellenére is észrevehető egy kamasz viselkedésén, ha súlyos gondok
nyomják a vállát; empátiával a felszíni magatartása mögött meg lehet látni a
küszködését. És a kamasszal ellentétben a felnőtteknek vannak eszközeik és
módjuk a segítségnyújtásra. De ehhez tényleg kell az odafigyelés és kell az
empátia.
Kamasz panasz 10.
Egy kamasz, épp úgy, ahogy bárki más, szívesen elkerülné,
hogy „fejmosást” kapjon. Nyilván a legtöbb dolgot, amiért folyton leszidják, ki
szeretné küszöbölni az életéből, pláne, ha olyan dologról van szó, amivel
tulajdonképpen egyetért. Például sokuk biztosan minden tanulnivalójával
elkészülne időre, hisz jó jegyeket szerezni saját érdekük is, és mellesleg
jobban szeretnének ezért dicséretet kapni, mint elmarasztalást.
Mi is kellene ehhez? Jó időgazdálkodás, szervezettség,
előrelátás, következetesség. Vagyis amikor a felnőttek elvárják a tinédzser
korúaktól, hogy naprakészek legyenek az iskolai teendőik kapcsán, akkor a
következőknek kellene megfelelniük.
Fejben tartani – vagy egy okos eszközt precízen használni
hozzá – a következő nagyjából két hét összes feladatát (hisz kb. ennyi idővel
előre derülnek ki például a nagydolgozat időpontok). Ismerni saját tanulási
képességüket – olvasási és megértési sebesség, felfogóképesség, stb., illetve
minden feladattípus megoldásához szükséges átlagos időszükségletet. Kalkulálni
tudni azzal, hogy adódhatnak előre nem látható dolgok – óracsere, megbetegedés,
betelt füzet, kifogyott a hűtőből a kaja, stb. Az iskolai kötelezettségek mellé
okosan betervezni az egyéb elfoglaltságokat, illetve előre számolni azzal, hogy
ezek mennyiben befolyásolhatják a napirendet (például a különangol után nem
biztos, hogy a német dogára készülésnek kellene következnie). Gondoskodni
minden egyes tanulnivalóhoz a szükséges eszközök meglétéről és azok
használhatóságáról (pl. legyen hegy a körzőben). A saját kötelezettségein túl
ismerni a háztartás többi tagjának a napirendjét is összehangolás céljából
(például a családi laptop használati rendje miatt). Mindeközben vigyázni arra,
hogy eleget aludjon, rendszeresen és egészségeset egyen, ne rongálja a szemét
vagy az agyát az elektronikus képernyővel, és törődjön a rekreációval is –
hiszen ezek betartása elengedhetetlen a (tanulási) hatékonysághoz.
Ezt a szervezőmunkát minden nap lefolytatni - az iskolában
töltött 7 óra után valamikor -, és természetesen a betervezett tevékenységeket
a napirend szerint elvégezni…
Kell kommentálni?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése