Ugrás a fő tartalomra

TUDÁSTÁR - A dráma-coaching folyamata

 

A dráma-coaching folyamata

Miből áll egy dráma-coaching folyamat?

"Minden ember más, de éppen ez a jó" (LGT dalszöveg)

A coaching első lépése egy ingyenes első konzultáció, ekkor kerül sor a közös munka kereteinek kialakítására. Mivel a drámacoaching egyénre szabott, a továbbiakat a kliens egyedi igényeihez igazítjuk, ezért itt csak körvonalazni lehet, milyen egy egyéni alkalom. (Egy coach többféle szemlélet közül választhat, elsősorban attól függően, hogy az adott ügyfele milyen támogatást szeretne leginkább.)

Az első ülés alkalmával megbeszéljük a kereteket, sor kerül szerződéskötésre (általában szóbeli megállapodás az időpontokról, helyszínekről, titoktartásról, illetve a folyamat tartalmi részéről: a kliens milyen témákkal szeretne foglalkozni, milyen eredménnyel lenne elégedett). Ezután az ügyfél által hozott témák részletes ismertetésére, átbeszélésére kerül sor, illetve ha szükséges, felveszünk teszteket is.

A következő alkalmakon a témák feldolgozására kerül sor; ebben a folyamatban használom a kliens számára legeredményesebbnek ígérkező coaching technikát, illetve a drámás módszereket.

Mennyi ideig tart a dráma-coaching folyamat?

Ez teljesen egyedi, a kliens igényein múlik.

Ha az előzetes konzultáción megállapodunk az együttműködésben, akkor ez után általában heti 1, összesen 4-6 alkalommal érdemes találkoznunk az általad hozott problémakör feldolgozásához.

Kiknek ajánlott a dráma-coaching?

Bárkinek, aki úgy gondolja, egyedül nehezen birkózik meg valamilyen problémájával, élethelyzetével.

Korunk rengeteg kihívást jelent az ember számára; olyan mértékű a fejlődés, hogy az egyén sokszor érzi magát kiszolgáltatottnak, elidegenedettnek, magányosnak; a követhetetlen gyorsaságú változásoktól szorongóvá, frusztrálttá válik, elveszíti a kapaszkodóit. Egyrészt e sokszoros kihívásokhoz való alkalmazkodást tudja segíteni a coaching.

Másrészt mindenkivel előfordul, hogy egy olyan élethelyzetben találja magát, amiből egyedül nehezen talál kiutat. Sajnos sokszor épp amiatt, mert a "saját árnyékunkon átlépni", vagyis új nézőpontokat találni nem könnyű. Ilyenkor nagyon jól jöhet az, ha egy olyan személlyel tudjuk átgondolni a problémát, akinek a "kívülállósága" miatt rálátása, objektív nézőpontja van.

Hogyan segít a dráma-coaching?

A coach és az ügyfele tulajdonképpen "csak" beszélgetnek egymással. Azonban ez minden más fajta beszélgetéstől különbözik. Ugyanis a coachingban professzionális, segítő beszélgetés folyik – a résztvevők a két profi szakember: a kliens, mint a saját életének szakértője, a coach pedig a mint segítő kapcsolaté.

A kliens a saját életében szeretne valamit elérni, és csakis ő maga az, aki ehhez mozgósítani tudja a saját erőforrásait. A folyamat során ő az, aki rátalál a megoldásaira, ő az, aki felelősséget vállal saját magáért, aki ötletel, alternatívákat vázol, választ.

A coach mindehhez oldott, derűs légkört biztosít, odafigyelést és empátiát és teljes elfogadást – nem ítélkezik, nem ad kéretlen tanácsot, nem moralizál és nem bagatellizál.

A coach arra törekszik, hogy a kliens biztonságban érezze magát – ez biztosítja, hogy őszinte tudjon lenni, hogy akkor is önmagába tudjon nézni, ha az fájdalmas és nehéz, hogy tudjon visszajelzést fogadni.

Az általan preferált személyközpontú coach-szemlélet egyik alapgondolata, hogy a coach odafigyelése, empátiája már önmagában is terápiás eredményt hoz: a kliens ettől a rá fókuszáló, őt középpontba helyező hozzáállástól elindulhat a megoldásai felé, hisz oldódik a szorongása, frissebbek lesznek a gondolatai, felébred benne a tettrekészség.

Az általam kínált drámacoaching másik összetevője a játékosság és a derű. Az, hogy az ügyfél kérdéseivel a játékok kínálta könnyedséggel foglalkozunk, nem zárja ki azt, hogy nagyon is komolyan vegyük a céljainkat – épp ellenkezőleg: ez másik, új, friss nézőpontokat segít találni.

Ha nagyon egyszerűen fogalmazzuk meg a coaching alapvetését, akkor a lényege az, hogy maga az ügyfél segít saját magán.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...