Ugrás a fő tartalomra

TUDÁSTÁR - A dráma-coaching folyamata

 

A dráma-coaching folyamata

Miből áll egy dráma-coaching folyamat?

"Minden ember más, de éppen ez a jó" (LGT dalszöveg)

A coaching első lépése egy ingyenes első konzultáció, ekkor kerül sor a közös munka kereteinek kialakítására. Mivel a drámacoaching egyénre szabott, a továbbiakat a kliens egyedi igényeihez igazítjuk, ezért itt csak körvonalazni lehet, milyen egy egyéni alkalom. (Egy coach többféle szemlélet közül választhat, elsősorban attól függően, hogy az adott ügyfele milyen támogatást szeretne leginkább.)

Az első ülés alkalmával megbeszéljük a kereteket, sor kerül szerződéskötésre (általában szóbeli megállapodás az időpontokról, helyszínekről, titoktartásról, illetve a folyamat tartalmi részéről: a kliens milyen témákkal szeretne foglalkozni, milyen eredménnyel lenne elégedett). Ezután az ügyfél által hozott témák részletes ismertetésére, átbeszélésére kerül sor, illetve ha szükséges, felveszünk teszteket is.

A következő alkalmakon a témák feldolgozására kerül sor; ebben a folyamatban használom a kliens számára legeredményesebbnek ígérkező coaching technikát, illetve a drámás módszereket.

Mennyi ideig tart a dráma-coaching folyamat?

Ez teljesen egyedi, a kliens igényein múlik.

Ha az előzetes konzultáción megállapodunk az együttműködésben, akkor ez után általában heti 1, összesen 4-6 alkalommal érdemes találkoznunk az általad hozott problémakör feldolgozásához.

Kiknek ajánlott a dráma-coaching?

Bárkinek, aki úgy gondolja, egyedül nehezen birkózik meg valamilyen problémájával, élethelyzetével.

Korunk rengeteg kihívást jelent az ember számára; olyan mértékű a fejlődés, hogy az egyén sokszor érzi magát kiszolgáltatottnak, elidegenedettnek, magányosnak; a követhetetlen gyorsaságú változásoktól szorongóvá, frusztrálttá válik, elveszíti a kapaszkodóit. Egyrészt e sokszoros kihívásokhoz való alkalmazkodást tudja segíteni a coaching.

Másrészt mindenkivel előfordul, hogy egy olyan élethelyzetben találja magát, amiből egyedül nehezen talál kiutat. Sajnos sokszor épp amiatt, mert a "saját árnyékunkon átlépni", vagyis új nézőpontokat találni nem könnyű. Ilyenkor nagyon jól jöhet az, ha egy olyan személlyel tudjuk átgondolni a problémát, akinek a "kívülállósága" miatt rálátása, objektív nézőpontja van.

Hogyan segít a dráma-coaching?

A coach és az ügyfele tulajdonképpen "csak" beszélgetnek egymással. Azonban ez minden más fajta beszélgetéstől különbözik. Ugyanis a coachingban professzionális, segítő beszélgetés folyik – a résztvevők a két profi szakember: a kliens, mint a saját életének szakértője, a coach pedig a mint segítő kapcsolaté.

A kliens a saját életében szeretne valamit elérni, és csakis ő maga az, aki ehhez mozgósítani tudja a saját erőforrásait. A folyamat során ő az, aki rátalál a megoldásaira, ő az, aki felelősséget vállal saját magáért, aki ötletel, alternatívákat vázol, választ.

A coach mindehhez oldott, derűs légkört biztosít, odafigyelést és empátiát és teljes elfogadást – nem ítélkezik, nem ad kéretlen tanácsot, nem moralizál és nem bagatellizál.

A coach arra törekszik, hogy a kliens biztonságban érezze magát – ez biztosítja, hogy őszinte tudjon lenni, hogy akkor is önmagába tudjon nézni, ha az fájdalmas és nehéz, hogy tudjon visszajelzést fogadni.

Az általan preferált személyközpontú coach-szemlélet egyik alapgondolata, hogy a coach odafigyelése, empátiája már önmagában is terápiás eredményt hoz: a kliens ettől a rá fókuszáló, őt középpontba helyező hozzáállástól elindulhat a megoldásai felé, hisz oldódik a szorongása, frissebbek lesznek a gondolatai, felébred benne a tettrekészség.

Az általam kínált drámacoaching másik összetevője a játékosság és a derű. Az, hogy az ügyfél kérdéseivel a játékok kínálta könnyedséggel foglalkozunk, nem zárja ki azt, hogy nagyon is komolyan vegyük a céljainkat – épp ellenkezőleg: ez másik, új, friss nézőpontokat segít találni.

Ha nagyon egyszerűen fogalmazzuk meg a coaching alapvetését, akkor a lényege az, hogy maga az ügyfél segít saját magán.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

ÖNISMERET - Az önértékelés jelentősége

  Az önmagát beteljesítő jóslat lényege, hogy egy eredetileg hamis állítást igazként kezelünk, és ezért akarva-akaratlanul ehhez igazítjuk a viselkedésünket – így a jóslat valóra válik. Az az értékelés, amit önmagunkról alkotunk – az önértékelésünk – ugyanígy viselkedik. Ha egy kisgyereknek folyamatosan mondogatják, hogy „rossz”, akkor előbb-utóbb nem törekszik arra, hogy „jól” viselkedjen, hisz már mindenki elkönyvelte rossznak – minek fogja vissza magát, amikor eszébe jut valami tiltott dolgot kipróbálni? És a felnőttek?  Nem lehet, hogy egy ember, akinek alacsony az önértékelése, az nem is vár magától semmi olyat, amit általában elvár a társadalom az emberektől?  És mi van azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyeket megbélyegez az általános vélekedés – ez a csoport fog-e erőfeszítéseket tenni, hogy ezt a magát makacsul tartó előítéletet megváltoztassa? Nyilván azt szeretnénk, ha az összes kisgyerek „jól” viselkedne, ha a börtöntöltelékek megjavulnának, ha az elő...

KAMASZ KALAUZ - Mit csináljon nyáron a kamasz?

  ... Lehetőleg ne túl sokat. Amikor véget ér a tanév, sok szülőben felmerül a kérdés: mivel teljen a kamasz nyara? Milyen táborba menjen? Milyen készséget fejlesszen? Mit tanuljon? Milyen hasznos programokon vegyen részt? A válasz talán egyszerűbb, mint gondolnánk: elsősorban pihenjen. A mai fiatalok többsége tíz hónapon át folyamatos teljesítménykényszerben él. Iskola, dolgozatok, felelések, különórák, sport, nyelvtanulás, versenyek, elvárások. Sok kamasz számára a tanév olyan, mint egy véget nem érő futópad, amelyről nem lehet leszállni. A nyár éppen azért különleges, mert végre meg lehet állni. A nyári szünet nem hibája az iskolarendszernek, nem felesleges időpazarlás, hanem szükséges ellensúly. A szervezetnek és a léleknek is szüksége van arra, hogy ne kelljen állandóan teljesíteni. A kamasz nyár egyik legfontosabb feladata tehát a semmittevés.  I gen, a semmittevés.  Az a tevékenység, amelyet a felnőttek gyakran gyanakodva figyelnek, pedig valójában rendkívül haszno...