Ugrás a fő tartalomra

ÉLETVEZETÉS - Énhatékonyság: 5 egyszerű lépés

 

Egyszerű lépések az énhatékonyság növelésére


„Örülj, és élj derűs arccal…” 13.

5 egyszerű lépés az énhatékonyság növelésére - első:

Saját példám: Amikor csecsemőkorúak voltak a gyerekeim, kénytelen voltam korán kelni; ehhez hozzá is szoktam. Megfigyeltem, hogy a reggeli órákban gyors és hatékony tudok lenni – így, amikor már tovább aludtak a gyerekek, akkor is felkeltem korán, hogy elvégezzek olyan „nemszeretem” tevékenységeket, amikhez bőven kell energia. Már ez is növelte az önbizalmam (hisz már nem illett rám a halogató jelző), ám akkor lett sokkal jobb, amikor rájöttem, hogy nem a feladatokat kell a korai órákra időzítenem, hanem az „én-időmet”. Ugyanis ha ezeket az órákat arra szánom, hogy csakis magammal foglalkozzak, hogy a másokról való gondoskodás helyett egy kicsit magamat helyezzem előtérbe, akkor nem csak ebben az időben leszek hatékony, hanem egész nap.

Coach tanács: Abból indulj ki, hogy valamilyen hétköznapi dologban igenis mindenki jó – pl. jó gyereke, testvére, párja, szülője valakinek. Találj egy ilyen dolgot a saját életedben! Gondold át: ez miért működik? Miért teljesítesz ebben jól? Ha megvan a válasz, próbáld meg ugyanazt más dolgokban is!

„Örülj, és élj derűs arccal…” 14.

5 egyszerű lépés az énhatékonyság növelésére - második:

Saját példám: Középiskolás koromban kollégista voltam; a szobatársakkal mindig kimerülésig dumáltunk, így semmi kedvünk nem volt tusolni lefekvés előtt. Ezért kitaláltuk, hogy aki nem fürdik meg, azt „Retkes Fáninak” hívjuk, és hogy ezt nagy szégyennek fogjuk tekinteni. Működött! A többiek piszkálódását (amire felhatalmaztuk magunkat), meg a szégyent elkerülni és tisztán ágyba feküdni eléggé motiváló volt. Ez elég régen történt, de a mai napig hasonló trükkel veszem rá magam kisebb-nagyobb „nemszeretem” dolgokra; sőt, nem csak magamon alkalmaztam a módszert.

Coach tanács: Apró próbatételek sikeres teljesítése is hozzájárulhat az önbizalmunkhoz. Keress a saját életedben egy olyan „nemszeretem” dolgot, amire általában nehezen veszed rá magad – de egyelőre fontos, hogy ez ne túl nagy jelentőségű legyen! Például kivinni a szemetet, kiszedni a járdarésekből a gazt, megmosni a hajadat, stb. Amikor legközelebb megcsinálod, gondold át, mi vitt rá végül erre! Miért működött annak ellenére, hogy utálod? Ha megvannak a válaszok, keress egy kicsivel nagyobb kihívást, és azt is csináld meg – hisz már tudod, mivel motiváltad magad. Sikerült? Ismételd meg! Gondold át ennél a feladatnál is: miért működött? Tudatosítsd és használd a válaszokat!

„Örülj, és élj derűs arccal…” 15.

5 egyszerű lépés az énhatékonyság növelésére - harmadik:

Saját példám: Imádom az osztálytalálkozóinkat a volt gimis osztálytársaimmal, ahogy közülünk majdnem mindenki. Az más kérdés, hogy a többiek ott lenni szeretnek, és nem megszervezni – ez utóbbi elég nyűgös dolog, pláne az volt a mobiltelefonok és a közösségi hálózatok előtt. Ennek ellenére nekem nem teher a szervezés, elég jó vagyok benne; a találkozók pedig nagyon-nagyon sokat adnak nekem. Így aztán cserében magamra vállalom a szervezést a legtöbbször. És milyen jól jönnek az így szerzett tapasztalatok, amikor hasonló feladat előtt állok!

Coach tanács: Te kikhez tartozol? A legegyszerűbb körökre gondolj, hisz mindenkinek vannak szorosabb vagy lazább kötelékei: család, baráti kör, közösség. Melyikben érzed a legjobban magad? Gondold át: mit ad neked? Te mit adsz nekik? Ha megvannak a válaszok, máris találtál dolgokat, amikben jó vagy és dolgokat, amikért szívesen teszel erőfeszítéseket. Tudatosítsd és hasznosítsd ezeket a tapasztalatokat más körökben is! Mára felértékelődött a valódi közösségek szerepe: az így felfedezett erősségeid segítségével keress további közösségi kapcsolatokat!

„Örülj, és élj derűs arccal…” 16.

5 egyszerű lépés az énhatékonyság növelésére - negyedik:

Saját példám: A munkám gyakran megkövetelte, hogy sokféle dolgot tartsak észben, ráadásul sokszor egyszerre sok ember igényeire kellett figyelnem. Előfordult, hogy valamiről elfeledkeztem, vagy csak az utolsó pillanatban kerítettem rá sort – viszont nagyon zavart, hogy emiatt esetleg megbízhatatlannak fognak elkönyvelni. Beláttam, hogy valamilyen figyelmeztető rendszert kell alkalmaznom, így határidőnaplót kezdtem használni. Ami persze nem különleges dolog, hisz ez a funkciója; de nekem rá kellett szorítanom magam. Azt a két apró dolgot kellett betartanom, hogy minden reggel a munkahelyen első legyen kinyitni, illetve, hogy mindent, amit elvégeztem, ki kellett pipálnom. És még két trükköm is volt: nemcsak beírtam az elintéznivalóimat, hanem az adott dátumot megelőzően is tettem bejegyzést (ilyesmit: „1 hét múlva el kell kezdeni a szervezést”); illetve ha valamit nem tettem meg, azt kipipálás helyett átírtam másik napra. Ezt annyira megszoktam, hogy más precizitást és következetességet igényló dolgokban is tudom mozgósítani a rendszerességemet.

Coach tanács: Biztosan van olyan rossz szokásod vagy tulajdonságod, esetleg valamilyen magad számára bosszantó hiányosságod, amit már le tudtál győzni. Ha találsz ilyet – akár apróságot is - gondolj vissza arra, miért és hogyan tudtad magad mögött hagyni. Mi vagy ki segített? Mi volt, ami motiválni tudott? Hogyan tudod elkerülni, hogy visszaess ebbe a hibába? Az ezekre a kérdésekre megtalált válaszaidat mozgósítsd a még legyőzendő dolgokban!

„Örülj, és élj derűs arccal…” 17.

5 egyszerű lépés az énhatékonyság növelésére - ötödik:

Saját példám: Mindig idegenkedtem a „hurrá-optimista” megoldástól, ami arra buzdít, hogy mondd el magadnak egy nap többször, milyen fantasztikus vagy. Nem hiszek benne, mert ha ennyire egyszerű lenne önbizalmat szerezni, akkor csupa boldog ember élne a Földön. Azt viszont tudom, hogy igenis néha beszélnünk kell a saját fejünkkel. Rájöttem, sokat segít, ha megfogalmazom írásban magamnak a problémáimat. Kiírom magamból a rossz érzéseket, mindazt, ami az adott dologgal kapcsolatban rág. A közvetlen megkönnyebbülést jelentő hatás mellett ez arra is jó, hogy az írások egy alkotássá adódnak össze, naplófélévé, életem krónikájává. Nem az a lényeg, hogy irodalmi értéket képviselnek-e, hanem az, hogy rossz dolgokból kézzelfogható jó születik, ami az énhatékonyságom bizonyítéka.

Coach tanács: Gondold át, te hogyan küzdöttél meg a veled történt rossz dolgokkal – de ne traumákra gondolj feltétlenül, azokkal kapcsolatban lehet, hogy ez a tanács kevés. Esetleg találtál valamilyen mintát? Sokan vannak, akik ilyenkor végigtakarítják az otthonukat; mások futnak, úsznak; van, aki firkál vagy fest; megint más a kertet rendezi. Neked mi szokott segíteni? A lakás csillogó tisztasága, az egészséged megőrzése, a rajzaid - a te alkotásod, bizonyíték arra, hogy még van megküzdési stratégiád, és jóra tudtad fordítani a rosszat. Azzal dicsérd meg magad, hogy rögzíted az eredményt: fotózd a gyönyörűen rendbe tett lakást vagy a kertet; jegyezd fel a sport-teljesítményedet; rendezd albumba a festményeidet! Majd vedd elő, amikor kicsit meginogsz!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

ÖNISMERET - Az önértékelés jelentősége

  Az önmagát beteljesítő jóslat lényege, hogy egy eredetileg hamis állítást igazként kezelünk, és ezért akarva-akaratlanul ehhez igazítjuk a viselkedésünket – így a jóslat valóra válik. Az az értékelés, amit önmagunkról alkotunk – az önértékelésünk – ugyanígy viselkedik. Ha egy kisgyereknek folyamatosan mondogatják, hogy „rossz”, akkor előbb-utóbb nem törekszik arra, hogy „jól” viselkedjen, hisz már mindenki elkönyvelte rossznak – minek fogja vissza magát, amikor eszébe jut valami tiltott dolgot kipróbálni? És a felnőttek?  Nem lehet, hogy egy ember, akinek alacsony az önértékelése, az nem is vár magától semmi olyat, amit általában elvár a társadalom az emberektől?  És mi van azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyeket megbélyegez az általános vélekedés – ez a csoport fog-e erőfeszítéseket tenni, hogy ezt a magát makacsul tartó előítéletet megváltoztassa? Nyilván azt szeretnénk, ha az összes kisgyerek „jól” viselkedne, ha a börtöntöltelékek megjavulnának, ha az elő...

KAMASZ KALAUZ - Mit csináljon nyáron a kamasz?

  ... Lehetőleg ne túl sokat. Amikor véget ér a tanév, sok szülőben felmerül a kérdés: mivel teljen a kamasz nyara? Milyen táborba menjen? Milyen készséget fejlesszen? Mit tanuljon? Milyen hasznos programokon vegyen részt? A válasz talán egyszerűbb, mint gondolnánk: elsősorban pihenjen. A mai fiatalok többsége tíz hónapon át folyamatos teljesítménykényszerben él. Iskola, dolgozatok, felelések, különórák, sport, nyelvtanulás, versenyek, elvárások. Sok kamasz számára a tanév olyan, mint egy véget nem érő futópad, amelyről nem lehet leszállni. A nyár éppen azért különleges, mert végre meg lehet állni. A nyári szünet nem hibája az iskolarendszernek, nem felesleges időpazarlás, hanem szükséges ellensúly. A szervezetnek és a léleknek is szüksége van arra, hogy ne kelljen állandóan teljesíteni. A kamasz nyár egyik legfontosabb feladata tehát a semmittevés.  I gen, a semmittevés.  Az a tevékenység, amelyet a felnőttek gyakran gyanakodva figyelnek, pedig valójában rendkívül haszno...