Ugrás a fő tartalomra

KAMASZ KALAUZ - Nyolcadikból középiskolába

 

Tanácsok kamaszok szüleinek

Az átmenet az általános iskola és a középiskola között sok diák számára nehézséget jelent. 

Több kutatás is igazolta, hogy a 9. évfolyamos tanulók jóval hajlamosabbak szorongásra, mint az eggyel alattuk vagy felettük járó idősebb társaik; valamint közöttük a legalacsonyabb az önértékelés foka.

Még akkor is, ha sikeres felvételit tettek és ugyanabba a középiskolába jártak felvételi előkészítőre, komoly próbatételekkel kell szembenézniük. Ha esetleg korábban be is járhatták leendő iskolájukat, akkor is teljesen idegen számukra a környezet, illetve az új pedagógusainak a többsége. Persze a legnehezebb a magasabb szintű tanulmányi kötelezettségeknek való megfelelés. A középiskolában már elvárják az önálló tanulást; gyakoribbak a számonkérések; tétje van a vizsgáknak, ezért nagyon komoly felkészülést várnak el tőlük.

Minden tanáruk új, a módszereiket, stílusukat nagyon gyorsan kell megszokniuk, egyszerre kell minden tanerő követelményeihez igazodni – máskülönben már az első hetekben lemaradás fenyeget.

Az osztályközösség is új – a beilleszkedés van olyan nagy feladat, mint a tanulmányi követelmények teljesítése. Hatalmas a nyomás lelkileg is: olyan korban vannak, amikor egyre fontosabb a kortárscsoport véleménye – a kamasz számára létkérdés az, hogy a társai között megbecsültséget szerezzen, hogy elfogadják.

Tehát kettős és egyszerre rázúduló kihívással kell megküzdenie egy középiskolába készülő fiatalnak: tanulási és beilleszkedési nehézségekkel. 

Ez érzelmi hullámvasútra ülteti fel - az iskolaváltás komoly kihívás, amely önmagában is befolyásolja a serdülők önértékelését és hangulatát.

Ha érdekel a téma, olvasd el a "Most még nyolcadikos, de..." című 12 rövid részből álló sorozatomat itt!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...