Ugrás a fő tartalomra

KAMASZ KALAUZ - Nyáridő

 

A múlt héten a városunkban mindenütt vonuló gyerekcsapatokat lehetett látni – még benne voltunk az iskolaévben.

utolsó tanítási hét


A nyári szünet előtti héten – szinte az egész országban – kánikula volt, több megyére riasztást is kiadtak. „Kutyának való idő!” – így fejezi ki a népi bölcsesség. Ebben a pokoli hőségben még tartott a „tanítás”. A macskaköröm több dolog miatt is indokolt: 40 fok fölötti tantermekben aligha lehetett volna lekötni a diákok figyelmét (már ha a tanerők egyáltalán képesek lehettek volna rá fizikailag); és emiatt akik csak tehették, elhagyták az iskola épületét. A szerencsésebbek esetleg mehettek strandra – ha a szülők megengedhették ezt anyagilag, vagy a tényleg nagyon szerencsések közeli ingyenes vizekhez kirándulhattak. Akiknek ez nem lehetett opció, azok vonultak le-fel a városban; láttam fagyizó csoportokat, ligetbe indulókat.

Abban biztos vagyok, hogy az utolsó tanítási héten már tanítás nem folyt. Gyerekmegőrzés volt, ami esetleg néhány szülőnek megoldást jelentett, de nem tudom, hogy megérte-e az az ár, amit a gyerekek fizettek ezért: az iszonyatos hőséget a tantermekben vagy a forró udvarokon, utcákon voltak kénytelenek elviselni. Nem vagyok benne biztos, hogy a szülők el tudták-e látni elegendő innivalóval (vagy rávalóval) a csemetéiket, vagy hogy a pedagógusoknak volt-e lehetőségük megoldani a rájuk bízott több tucat gyerek folyadékpótlását…

Az iszonyú meleg nagyon megviseli a szervezetet – nem is kell bizonygatni, mennyiféleképpen. Csak egyet emelnék ki: türelmetlenebbé, sőt agresszívabbakká válunk tőle. Bizonyára erre is volt számtalan példa ezen az utolsó „tanítási” héten.

Értem én, hogy azért lett a nyári szünet rövidebb, mert cserébe hosszabb volt a téli és a tavaszi szünet – az indok a rezsispórolás -, de vajon megéri kitenni a gyerekeinket a fent leírtaknak? Főleg úgy, hogy a cél – a tananyag elsajátítására legyen elegendő idő – biztosan nem teljesült…

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi viselkedésről: az előítélet 2.

  Az előítéleteink sztereotípiákon alapulnak.  „A sztereotípiák hozzásegítenek ahhoz, hogy igazoljunk egy igazságtalan rendszert, amelyben egyesek a társadalom csúcsán, mások pedig az alján vannak. Sőt, némiképp paradox módon, olykor még azok is támogatják a rendszerigazoló sztereotípiákat, akikkel a rendszer igazságtalanul bánik – például a parlamenti képviselőnő (aki tehát dolgozó nő) arról papol, hogy a nőknek a fő feladata a szülés és a gyermekgondozás.” (Aronson) Az előítéletek „hasznosak” – azoknak, akik alkalmazzák.  Például egy olyan társadalomban, amely elnyomja a nőket, a férfiak számára hasznos azt állítani, hogy a nők csak a házimunkára alkalmasak, hisz így nem jelent a másik nem konkurrenciát a karrierjükben, ráadásul házi rabszolgát nyernek. Nyilván azok számára rendkívül ártalmasak az előítéletek, akiket sújtanak. Különlegesen kegyetlen viselkedés például a tulajdonítás (attribúció). Az emberek mindig mindent igyekeznek ellátni magyarázatokkal; ha valam...

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a kommunikáció fejlesztéséről

  Mit lehet/kell tudni a kommunikációról? "Jól szólni dísz, derék dolog, de a dísztelen csak dadog. Ámbár dadogni dísztelen, olykor dicsőbb, mint díszesen." (Weöres Sándor) A kommunikáció minden emberi megnyilvánulás alapja. Az emberek közötti megértés és kapcsolatok elengedhetetlen eszköze. Információ-csere, amelyben az információ bármi lehet: adatok, értékek, ötletek, érzelmek, stb. Az ember mindig és mindennel kommunikál. Szavakkal és csenddel, a testével és az arcával; írásban vagy szóban, elektronikusan vagy jelenléttel, a megjelenésével, a hangjával vagy épp a némaságával. Jól kommunikálni annyit tesz, mint emberként jól működni: magunkat megértetni, kifejezni, elhelyezni a világban; és legalább ennyire fontos mások megnyilvánulásait jól tudni olvasni. Vagyis aki fejlett kommunikációval vértezi fel magát, az előnyt szerez az élete minden területén, legyen az tanulás, munka, barátság, párkapcsolat, művészeti tevékenység, bármi. Milyen területei vannak a kommu...