Védekezz! (1)
A nehezen összekuporgatott pénzed nincs biztonságban a
bankban, mert csalók ezrei fenyegetik kifinomult módszerekkel. De nincs
biztonságban a párnacihában sem, mert pillanatok alatt elvesztheti az értékét a
„hatalmasok” játszmái miatt.
A gyermeked kilép az ajtón, és máris millió veszélytől
félted, ott sincs biztonságban, ahol elvileg vigyáznak rá; ugyanettől félted
idős szeretteidet is. Zebrán gázolás, iskolai verekedés, gyermekotthoni
zaklatás, kórházi fertőzés...
A képedbe hazudnak szégyentelenül, hogy pénzt, hatalmat, befolyást
szerezzenek vagy megtartsák; semmi sem szent, rémisztgetnek, fenyegetnek,
zsarolnak minden létező dologgal.
A hírek másról sem szólnak, csak erőszakról, szenvedésről,
károkról – és legfeljebb 30 másodperc a végén az állatkert új kistigriséről…
Belefulladsz a rengeteg információba, pillanatonként zúdul
rád ezernyi hír, bombáznak milliónyi ajánlattal. Mindent és mindennek az
ellenkezőjét tálalják eléd, méghozzá olyan manipulatívan, hogy hajlamos vagy
mindent egyszerre igaznak tartani.
Az egyes ember apróra zsugorodott össze a táguló világegyetemben! Soha nem volt még akkora szükségünk arra, hogy legyenek kapaszkodóink, mint ma!
Mivel magam is ugyanezek – és még mennyi minden! – miatt
érzem magam kiszolgáltatottnak, megpróbálok néhány tanácsot adni saját
tapasztalataim és tudásom alapján.
Védekezz! (2)
A banki csalásokkal szembeni védekezésben vagy a világhálón
megszerzett adatokkal való átverések kapcsán leginkább arra tudsz támaszkodni,
amit a szolgáltatóid nyújtanak. Mivel maguk is érdekeltek abban, hogy te
biztonságosan használd a rendszereiket, igyekeznek tájékoztatni. Konkrét
technikai információkat ők tudnak adni - coachként én más dolgokra hívom fel a
figyelmedet.
De még mindig ennél maradva az egyik javaslatom, hogy
bármennyire is kevés az időd, vagy bármennyire is nehezen érthető nyelven
fogalmazzák is meg ezeket a tájékoztatókat, te mindenképpen olvasd el és
értelmezd! Ha ilyen e-mailt vagy üzenetet kapsz, csak akkor nyisd meg, amikor
van is arra időd, hogy foglalkozz vele! Így esetleg fel tudod jegyezni az
információkat, át tudod gondolni, hogy rád konkrétan mi vonatkozik belőlük,
netán meg is teheted a javasolt óvintézkedéseket. De vigyázz! Már egy ilyen
üzenet is lehet csalás! Ezért jól nézd meg mindent a tájékoztatóban (sőt, már
rákattintás előtt is): a logót, a fogalmazásmódot, azt, hogy milyen csatornán
érkezett, stb.
Másik tanácsom: sok helyen felhívják a figyelmedet a csalásokra,
tv-ben, rádióban, közösségi oldalakon - figyelj oda ezekre, tudatosítsd, amit
hallasz vagy olvasol!
További javaslatom, hogy amikor egy bank, hivatalos intézmény, szolgáltató megkeres (felhív, e-mailt vagy üzenetet küld), inkább a gyanakvás legyen az első reakciód. Ha van rá módod, valakinek rögtön mutasd meg az írást vagy a telefont hangosítsd ki – „több szem többet lát”.
Legfontosabb tanácsom mégis a szállóige - „a tudás hatalom” - szerint: legyél felkészült, vértezd fel magad információkkal. Olvass utána vagy személyesen keresd fel a szolgáltatód, hogy pontosan megtudd, hogyan intézi az ügyeidet. Ne halogasd ezt! Ne hessegesd el magadtól, hogy veled ez úgysem történik meg! Védekezz, mert küríthetik a bankszámládat, ellophatják a közösségi oldaladat, rendelhetnek a nevedben termékeket, stb.
Védekezz! (3)
Tegyük fel (csak a példa kedvéért), hogy elhatározod:
egészségesebben fogsz táplálkozni. Nyilván első dolgod lesz utánajárni az ezzel
kapcsolatos információknak; valószínűleg te is rögtön a világhálón kezdesz
keresgélni. És itt jön az első döbbenet, mert egy sor egymásnak ellentmondó
javaslattal és véleménnyel találkozol – és nem a laikusok részéről; hanem
szakértők, orvosok, tudományos cikkek állítanak dolgokat, amiket ugyancsak
szakértők, orvosok, tudományos cikkek cáfolnak a dolgok ellenkezőjével. Vegyük
csak a tejet – ha van kedved, nézz utána: van kutató, aki szerint tilos
beilleszteni az étrendbe, más szerint meg egyenesen lehetetlenség kihagyni
belőle.
Mit tehetsz olyan helyzetben, amikor egy döntésed kapcsán az
elérhető információk egymással szemben állnak? Nem gondolom, hogy nálam van a
bölcsek köve, mégis van néhány – saját tapasztalatomon alapuló – tanácsom
hasonló dilemmákra.
Az egyik, hogy a szélsőséges megítélésű dolgokban általában
a régi bölcsességet érdemes követni: az arany középutat. A tejjel kapcsolatosan
például bizonyára jó döntés, ha mértéket tartunk a fogyasztásában, és/vagy
laktózmenteset vásárolunk.
Másik tanácsom, hogy – ha valóban fontos döntést kell
hoznunk – alaposan készüljünk fel, és szerezzünk be minél több információt. Ám
vigyázat! Ha a szívünk mélyén már tudjuk, mit szeretnénk, akkor eszerint fogunk
tájékozódni! Vagyis kalkuláljuk bele, hogy azokat az információkat, amik nem
illeszkednek a vágyunkhoz, hajlamosak leszünk észre sem venni vagy
lekicsinyelni. Talán érdemes rászorítanunk magunkat némi objektivitásra,
például azzal, hogy a gugli (a hirdetések kivételével) első 20 találatát
biztosan megnézzük és egy „pro-kontra” táblázatban rögzítjük. Ha mások
véleményét kérjük, akkor figyeljünk arra, hogy a dolog híveit és ellenzőit is
meghallgassuk (egyenlő számban), stb.
A legfontosabb javaslatom pedig az, hogy legyünk
következetesek: ha meghozzuk a döntést, utána ragaszkodjunk hozzá; higgyünk
magunkban, hogy megfontoltan, képességeink mozgósításával választottunk irányt,
ezért ez az irány jó.
Védekezz! (4)
Gyakran előfordul, hogy egy-egy dolgot egymásnak teljesen
ellentmondóan ítélnek meg az emberek: ugyanazt egyik fehérnek látja, amit a
másik feketének. Ez leginkább érzelmileg fűtött helyzetekben fordul elő. Nem
kell hozzá, hogy valaki rosszindulatból vagy befolyásolási szándékkal torzítson
el valamit, egyszerűen tudattalanul is irányítanak bennünket a saját érdekeink
és vágyaink.
Sokszor azonban tudatos megtévesztésnek vagyunk kitéve. Vegyük
példának azt a reklámot, amiben elhangzik: „Miért lennél kövér, ha lehetsz sovány
is?” Egy fogyókúrás termék eladása a cél, ezért a szlogen kívánatosnak állítja
be a soványságot, ezzel minden más alkatot szégyellnivalónak mutat be. A reklám
hat ránk, ha nem akarjuk, akkor is - ha sokszor sok ilyen elhangzik, az emberek
nagy része lenézéssel fordul a nem soványak felé.
Mit tegyél, ha nem szeretnéd, hogy efféle manipulációk
áldozatává válj? Először is tudatosítsd, hogy létezik ez a jelenség. Vagyis
legyél azzal tisztában, hogy amikor az érzelmeink is szerepet játszanak
valamilyen dologban, akkor kapásból háttérbe toljuk a gondolkodást. A fenti
példánál maradva: ha te nem vagy sovány, akkor a sok ilyen reklám diszkomfort
érzést kelt benned; hogy elkerüld, a reklámhoz kezded igazítani a
cselekedeteidet (fogyókúrába fogsz, szégyellni kezded a tested). Ám ha
tudatában vagy a reklám-manipuláció jelenségének, akkor racionálisan is
megvizsgálod, és leleplezed magad számára a hamisságát.
Másik tanácsom, hogy abból indulj ki, hogy ha egy dologra
két magyarázat is létezik, akkor általában az egyszerűbb az igaz (ezt nevezik
Occam borotvájának). Ha például azt állítja kampányidőszakban a
képviselőjelölt, hogy olyan hatalmas katasztrófa közelít, amilyet még nem
látott a világ, de ő egyedül meg tud tőle védeni, akkor ne a katasztrófa
miértjét és hogyanját kutasd, meg hogy miért pont ő tudna ellene tenni –
egyszerűbb magyarázat, hogy kell neki a szavazatod.
Ehhez kapcsolódik a harmadik javaslatom: ha egymásnak
ellentmondó dolgokon szeretnél kiigazodni, mindig vizsgáld meg, van-e a
háttérben valamilyen érdek. Mint a fenti példákban a fogyókúrás termékgyártó
eladási célja vagy a képviselőjelölt pozíciószerzése. Ha ezt megtalálod, el
tudod dönteni, hogy ezt a célt te magad is támogatod-e – ez fogja megkönnyíteni
a dologhoz való hozzáállásodat.
Védekezz! (5)
Idézet a Holt költők társasága c. filmből:
„Mennyire nehéz megőrizni önmagunkat a többiekkel szemben! (…) Mindannyian igényeljük, hogy elfogadjanak, de higgyék erősen, hogy a meggyőződésük egyéni, a sajátjuk; még ha a nagy többség emiatt rossz szemmel néz is magukra, még ha a nyáj azt bégeti is: ’neeem heeelyeees’! (...) leljék meg a maguk útját mihamarabb. Induljanak el rajta a maguk tempójában! Mindegy, hogy merre, mindegy, hogy hogyan, akár peckesen, akár kergén, bárhogyan!”
Saját meggyőződést kiérlelni nehéz. A gondolkodás fárasztó
és soha abba nem hagyható munka: odafigyelés, tájékozódás, kutatás, mérlegelés,
szembesülés, kételkedés. És nem elég gondolkodni, de a kiérlelt elveink szerint
kell élni is. Ennél sokkal könnyebb átvenni mások véleményét - főleg ha azok a
mások sokan vannak. Ám van itt egy fontos szempont:
„Gondolkodom, tehát vagyok.” – mondta a filozófus Descartes;
vagyis az tesz emberi lénnyé, az adja az emberi méltóságomat, hogy képes vagyok
a körülöttem lévő világról önállóan véleményt formálni.
Ha nem gondolkodsz, befolyásolható vagy. Rávehető leszel
olyan dolgokra, amik kárt okoznak neked. Kiszolgáltatott leszel a
manipulátoroknak, akik saját aljas érdekeik cinkosává próbálnak tenni téged.
Ígértem, hogy coachként igyekszem néhány tanácsot adni az
itt felvetett témákban. Az önálló véleményalkotás terén talán elég annyit
javasolnom, hogy mindig nézz a dolgok mögé. Ha egy nagyszabású vagy bonyolult
kérdésre túl szép, túl gyors, túl egyszerű a válasz, az mindig legyen gyanús!
Mielőtt állást foglalsz benne vagy döntesz róla, tájékozódj, mérlegelj,
kételkedj – vagyis gondolkozz!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése