Ugrás a fő tartalomra

SZUBJEKTÍV - A kísérlet


Gimnáziumi történelemtanárként néha nem szokványos módszerekkel éltem. 

Történelem lecke


Egy végzős osztályban történelemórán a rasszizmus volt a téma, és nagyon zavart, hogy a diákok közt előítéletességet tapasztaltam. Elhatároztam, megpróbálom elérni, hogy érzékenyebbekké váljanak.

A 12. g-vel az előző órán beszéltünk a nácizmusról, benne a zsidó- és cigány-ellenességről – ez utóbbinál jöttek a diákok a hazai rasszizmus széles körben elterjedt szólamaival; minden érvem lepattant sajnos a jól ismert demagógiáról. Ekkor született meg az ötletem a következő órai „provokációról”.

Az iskolánkban hatosztályos gimnáziumi képzés is folyik, minden évfolyamban ők a „g” osztály. Amikor nyolcadikosok lesznek, mindig van néhány tanuló, aki „elfelvételizik”, így másik iskolába vagy másik, 4 évfolyamos osztályba megy át. Ez, mint a pályaválasztás része, természetes, mégis kialakult egy olyan előítélet, hogy a „legjobbak” mennek el; ami persze – ahogy a legtöbb előítélet – teljesen hamis. Ezt használtam fel a kísérletemhez.

A tervem egyetlen gyenge pontja az volt, hogy meg kellett várnom, hogy valamilyen fegyelmezetlenség legyen az órán, az meg nem nagyon szokott lenni. Végül találtam egy okot, hogy elkezdhessem leteremteni őket. Inkább szomorúan és lemondóan, mint mérgesen (hisz elég mondvacsinált ok volt) elkezdtem ecsetelni, mennyire elégedetlen vagyok velük, majd rátértem, hogy ezen nem is lehet csodálkozni, hisz a „g” osztályokkal mindig ez van, minden értelmes gyerek elmegy ezekből, így csak a selejt marad, stb. Az osztály nagy része értetlenkedett, sokan kuncogtak is – ugyanis még soha nem látták jelét ilyesminek tőlem. Egy diák azonban rettenetesen felháborodott, a helyéről is felpattant, rám irányította a mutatóujját, és dühösen kifakadt: „Tanárnő beszél nekünk toleranciáról?! Mi vagyunk előítéletesek?! Akkor tanárnő micsoda?! stb.” Amint szóhoz jutottam, feltettem neki a kérdést: Tudod, ki a lányom és a fiam, melyik osztályba járnak itt a gimiben? Először nem értette, mit akarok, de lassan leesett neki, hogy a saját gyerekeim is „g”-sek, így biztosan nem az elhangzottakat gondolom erről az osztálytípusról, valami más okom lehetett. Aztán megértette a célomat, ahogyan a többiek is, így már elkezdhettük megbeszélni a rasszizmus és az előítéletek frissen felfedezett tanulságait.

Nagyon jó óra lett; a végén ez a fiú külön is odajött hozzám, el akarta mondani, mennyire megérintette ez a demonstráció, és valósággal megdicsért, amiért átélhették ezt a revelációt. Aztán még sok évvel később is elmondta újra, ez mennyire nagy hatással volt rá.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...