Ugrás a fő tartalomra

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (2)

 

Agressziót befolyásoló tényezők

2. rész: Miben tévedett a nagy pszichiáter? 

Freud úgy gondolta, hogy ha az emberek nem tudják agressziójukat kifejezésre juttatni, akkor az agresszív impulzusok felhalmozódnak, majd végül robbannak, súlyos erőszak vagy elmebetegség formájában. Ez a felfogás egyike lett kulturális mítoszainknak. Az adatok éppen ennek ellenkezőjét mutatják. Attól, hogy – bármilyen formában - kiadjuk a mérgünket, nem csökkennek az ellenséges érzületek. Éppen ellenkezőleg, fokozódnak.

Az erőszak egyik fő oka - olyan, nyilvánvaló okok mellett, mint a csoportközi gyűlölet, bosszú és háborúság - éppen maga az erőszak. Amikor valaki egy erőszakos cselekedetet követ el, beindulnak benne azok a késztetések, amelyek igazolják a támadást, és egyszersmind további, még nagyobb agressziónak nyitnak teret. A másik ok a tesztoszteronszint – a magasabb tesztoszteron szint nagyobb hatással van az agresszivitásra; és a fordítottja szintén igaz: az agresszív viselkedés fokozza a szervezet tesztoszterontermelését.

Agressziónövelő az alkohol is. Csökkenti gátlásainkat a helytelen cselekedetekkel szemben, és óvatlanabbá tesz bennünket. Megzavarja az információfeldolgozás megszokott módját: alkoholos állapotban az emberek egy társas helyzetnek inkább csak legelső és legszembetűnőbb vonásaira reagálnak, és figyelmen kívül hagyják a szituáció finom részleteit. Pl. egy józan embernek, ha véletlenül rálépnek a lábára, van némi esélye arra, hogy felfogja, az nem szándékos volt. Ám részegen hajlamos lesz elfeledkezni a helyzet részleteiről, és úgy vág vissza, mintha az illető szántszándékkal hágott volna a lábára. Ennek megfelelően fizikai erőszakkal fog bosszút állni.

A fájdalom és a diszkomfort is az agresszió egyik fontos kiváltója lehet. Ha éles és váratlan fájdalmat érzünk, és ilyenkor szívesen nekirontunk a legközelebbi kezünk ügyébe kerülő célpontnak. A hőség, a nedvesség, a szennyezett levegő, a bűz ugyancsak csökkentheti az agressziós küszöböt. Például a légkondicionálás nélküli autókban ülő vezetők közlekedési dugó esetén sokkal többet dudálnak.

A frusztráció az, amely leginkább kiváltja az agressziót. Ha valakit megakadályoznak abban, hogy célját elérje, növeli az agresszív reakció valószínűségét. A frusztráció akkor a legnagyobb, amikor a cél már közvetlenül érzékelhető, az eredmény már a küszöbön áll - amikor nagyok a várakozások, és a cél elérését indokolatlanul akadályozzák meg. Minősített, különösen a tinédzserekre károsan ható esetei a frusztrációnak elutasítás, kirekesztés és a megaláztatás - minden diák, akit ez érint, rettenetesen szenved ettől. (Elliot Aronson után szabadon)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

SZUBJEKTÍV - Ő volt nekem az első...

  Ő volt nekem az első… … akitől gyalázkodó hozzászólást kaptam  a közösségi oldalamon. Bár egy újonnan létrehozott, teljesen üres kamuprofilról írt, és egyetlen szava sem igaz, azért eléggé vacak volt szembesülnöm a gyűlöletével: „Miért kényszerültek távozni: Ibi pl azért a 2 milláért, amit szakított a státustörvény miatt, az unokahúgom töritanára volt, ott hagyta az utolsó évben a gyerekeket. A pénz elfogyott most meg itt fröcsög mert megbánta. Remélem nem veszi vissza az igazgató, az ilyen nem való tanárnak. Ibi az ördög maga, csak ahhoz volt esze, hogy sajnáltassa magát. hülye liba inkább dolgozna” Viszket az ujjam, hogy elkezdjem tételesen cáfolni ennek a gyalázkodásnak az állításait – de trollokkal nem állunk szóba! Csak egyetlen megjegyzés:  az Ember annyi minden jóra kapott képességet - szeretetre, szolidaritásra, szép gondolatokra, segítő cselekedetekre… miért érezhet késztetést mégis ezeknek az ellenkezőjére?! Előzmény:  az egyik népszerű internetes...

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi viselkedésről: az előítélet 2.

  Az előítéleteink sztereotípiákon alapulnak.  „A sztereotípiák hozzásegítenek ahhoz, hogy igazoljunk egy igazságtalan rendszert, amelyben egyesek a társadalom csúcsán, mások pedig az alján vannak. Sőt, némiképp paradox módon, olykor még azok is támogatják a rendszerigazoló sztereotípiákat, akikkel a rendszer igazságtalanul bánik – például a parlamenti képviselőnő (aki tehát dolgozó nő) arról papol, hogy a nőknek a fő feladata a szülés és a gyermekgondozás.” (Aronson) Az előítéletek „hasznosak” – azoknak, akik alkalmazzák.  Például egy olyan társadalomban, amely elnyomja a nőket, a férfiak számára hasznos azt állítani, hogy a nők csak a házimunkára alkalmasak, hisz így nem jelent a másik nem konkurrenciát a karrierjükben, ráadásul házi rabszolgát nyernek. Nyilván azok számára rendkívül ártalmasak az előítéletek, akiket sújtanak. Különlegesen kegyetlen viselkedés például a tulajdonítás (attribúció). Az emberek mindig mindent igyekeznek ellátni magyarázatokkal; ha valam...

SZUBJEKTÍV - Téli mesék 2. rész

  A város szélén, ahol a tél csendje úgy ült meg a háztetőkön, mintha vattából szőttek volna minden hangot, élt néhány ember, akik nem tudtak nagy csodákat tenni — de aprókat annál inkább. És néha, a tél ünnepi idején, ezek az apró csodák voltak a legnagyobbak a világon. Az első csoda: egy kisgyerek kívánsága A hatéves Olivér a hideg idő beköszönte óta minden este kis mécsest gyújtott az ablakban. Nem volt nagy dolog, csak egy apró üvegcsésze, amit még az óvodában festett tele aranypöttyökkel. Így okoskodott: „hátha rátalál a fény a kívánságomra”. És egyszer csak rátalált. Nem hó érkezett — bár nagyon szerette volna —, hanem egyik este egy hirtelen csend: puha, békés, mintha az egész világ egy pillanatra elhallgatott volna. És ebben a csöndben Olivér meghallotta apja lépteit a lépcsőházban, aki a hosszú külföldi munkából aznap ért haza… pont akkor, pont abban a pillanatban. A második csoda: a nagyi keze nyoma Ilona néni idén már lassabban járt, mint tavaly. A térde néha r...