Ugrás a fő tartalomra

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (2)

 

Agressziót befolyásoló tényezők

2. rész: Miben tévedett a nagy pszichiáter? 

Freud úgy gondolta, hogy ha az emberek nem tudják agressziójukat kifejezésre juttatni, akkor az agresszív impulzusok felhalmozódnak, majd végül robbannak, súlyos erőszak vagy elmebetegség formájában. Ez a felfogás egyike lett kulturális mítoszainknak. Az adatok éppen ennek ellenkezőjét mutatják. Attól, hogy – bármilyen formában - kiadjuk a mérgünket, nem csökkennek az ellenséges érzületek. Éppen ellenkezőleg, fokozódnak.

Az erőszak egyik fő oka - olyan, nyilvánvaló okok mellett, mint a csoportközi gyűlölet, bosszú és háborúság - éppen maga az erőszak. Amikor valaki egy erőszakos cselekedetet követ el, beindulnak benne azok a késztetések, amelyek igazolják a támadást, és egyszersmind további, még nagyobb agressziónak nyitnak teret. A másik ok a tesztoszteronszint – a magasabb tesztoszteron szint nagyobb hatással van az agresszivitásra; és a fordítottja szintén igaz: az agresszív viselkedés fokozza a szervezet tesztoszterontermelését.

Agressziónövelő az alkohol is. Csökkenti gátlásainkat a helytelen cselekedetekkel szemben, és óvatlanabbá tesz bennünket. Megzavarja az információfeldolgozás megszokott módját: alkoholos állapotban az emberek egy társas helyzetnek inkább csak legelső és legszembetűnőbb vonásaira reagálnak, és figyelmen kívül hagyják a szituáció finom részleteit. Pl. egy józan embernek, ha véletlenül rálépnek a lábára, van némi esélye arra, hogy felfogja, az nem szándékos volt. Ám részegen hajlamos lesz elfeledkezni a helyzet részleteiről, és úgy vág vissza, mintha az illető szántszándékkal hágott volna a lábára. Ennek megfelelően fizikai erőszakkal fog bosszút állni.

A fájdalom és a diszkomfort is az agresszió egyik fontos kiváltója lehet. Ha éles és váratlan fájdalmat érzünk, és ilyenkor szívesen nekirontunk a legközelebbi kezünk ügyébe kerülő célpontnak. A hőség, a nedvesség, a szennyezett levegő, a bűz ugyancsak csökkentheti az agressziós küszöböt. Például a légkondicionálás nélküli autókban ülő vezetők közlekedési dugó esetén sokkal többet dudálnak.

A frusztráció az, amely leginkább kiváltja az agressziót. Ha valakit megakadályoznak abban, hogy célját elérje, növeli az agresszív reakció valószínűségét. A frusztráció akkor a legnagyobb, amikor a cél már közvetlenül érzékelhető, az eredmény már a küszöbön áll - amikor nagyok a várakozások, és a cél elérését indokolatlanul akadályozzák meg. Minősített, különösen a tinédzserekre károsan ható esetei a frusztrációnak elutasítás, kirekesztés és a megaláztatás - minden diák, akit ez érint, rettenetesen szenved ettől. (Elliot Aronson után szabadon)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

ÖNISMERET - Az önértékelés jelentősége

  Az önmagát beteljesítő jóslat lényege, hogy egy eredetileg hamis állítást igazként kezelünk, és ezért akarva-akaratlanul ehhez igazítjuk a viselkedésünket – így a jóslat valóra válik. Az az értékelés, amit önmagunkról alkotunk – az önértékelésünk – ugyanígy viselkedik. Ha egy kisgyereknek folyamatosan mondogatják, hogy „rossz”, akkor előbb-utóbb nem törekszik arra, hogy „jól” viselkedjen, hisz már mindenki elkönyvelte rossznak – minek fogja vissza magát, amikor eszébe jut valami tiltott dolgot kipróbálni? És a felnőttek?  Nem lehet, hogy egy ember, akinek alacsony az önértékelése, az nem is vár magától semmi olyat, amit általában elvár a társadalom az emberektől?  És mi van azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyeket megbélyegez az általános vélekedés – ez a csoport fog-e erőfeszítéseket tenni, hogy ezt a magát makacsul tartó előítéletet megváltoztassa? Nyilván azt szeretnénk, ha az összes kisgyerek „jól” viselkedne, ha a börtöntöltelékek megjavulnának, ha az elő...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »

KAMASZ KALAUZ - Mit csináljon nyáron a kamasz?

  ... Lehetőleg ne túl sokat. Amikor véget ér a tanév, sok szülőben felmerül a kérdés: mivel teljen a kamasz nyara? Milyen táborba menjen? Milyen készséget fejlesszen? Mit tanuljon? Milyen hasznos programokon vegyen részt? A válasz talán egyszerűbb, mint gondolnánk: elsősorban pihenjen. A mai fiatalok többsége tíz hónapon át folyamatos teljesítménykényszerben él. Iskola, dolgozatok, felelések, különórák, sport, nyelvtanulás, versenyek, elvárások. Sok kamasz számára a tanév olyan, mint egy véget nem érő futópad, amelyről nem lehet leszállni. A nyár éppen azért különleges, mert végre meg lehet állni. A nyári szünet nem hibája az iskolarendszernek, nem felesleges időpazarlás, hanem szükséges ellensúly. A szervezetnek és a léleknek is szüksége van arra, hogy ne kelljen állandóan teljesíteni. A kamasz nyár egyik legfontosabb feladata tehát a semmittevés.  I gen, a semmittevés.  Az a tevékenység, amelyet a felnőttek gyakran gyanakodva figyelnek, pedig valójában rendkívül haszno...
Megjegyzés küldése
Mutass többet »