Tipikus! Ismerek ilyen embert… (3) Aki folyton hisztizik.
Ismerek ilyen embert, és mivel kedvelem, szeretném
megmutatni, hogy érdemes meglátni az ilyen típusú viselkedés mögött is az
esendő embert.
A hisztiző ember a tehetetlenségét fejezi ki kontroll nélkül, kifelé. Valamit nagyon szeretne megkapni – de ebben megakadályozzák; vagy valamiről szent meggyőződése, hogy ő látja jól – de beleütközik a többiek értetlenségébe. Tehetetlen mások ellenállásával vagy szándékaival szemben; vagy a megváltoztathatatlan körülményeken lehetetlen úrrá lennie. Ilyen helyzetekben nincs más eszköze, mint a hiszti – nem rendelkezik más megküzdési stratégiával;
nem tanulta meg a frusztráló helyzetek elfogadhatóbb kezelését.
Olyan, mintha
megrekedt volna egy kamasz szintjén: elmulasztotta megtanulni az önuralmat,
ezért amikor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy elképzelte, akkor kivetkőzik
magából. A viselkedésével eltaszítja magától a környezetét, azoknak is egyre
elviselhetetlenebb, akik egyébként szeretik őt. A hiszti eszközével sem tudja
érvényesíteni az akaratát – sőt, még nagyobb ellenállást vált ki a
környezetéből. Mindezt érzi, sőt tudja is, épp ezért tulajdonképpen jobban
szenved önmagától, mint tőle a többiek – de magával szemben is tehetetlen: nem
ismer más módokat vagy a legrosszabb esetben nem is akar másként viselkedni;
annyira lehetetlennek érzi a helyzetét, hogy pusztít maga körül „akkor már
pusztuljon minden” alapon.
Nyilván eljuthat odáig, hogy felismeri: változtatnia kellene – jó esetben tesz is lépéseket ezirányba. De erre kívülről rávenni nem lehet, ezt
a változást neki magának kell akarnia.
Ha ilyen emberrel van kapcsolatod,
ne feledd: mások viselkedését megváltoztatni nem tudod, csak a magad hozzáállását.
Ne menj bele a játszmáiba, törd meg azokat nem várt módon való reagálással, és
bátran fejezd ki a nemtetszésedet; ugyanakkor legyél vele empatikus. És minél
jobban igyekezz megérteni az emberi viselkedést – hogy ezeket sikeresen
megtehesd.
Tipikus! Ismerek ilyen embert… (4) Aki mindig mindent (jobban) tud
Ismerek ilyen embert, és tulajdonképpen kedvelem is –
nemazért, mert a tanácsai mindig használnak, inkább azért – és ez tudom, nem
szép tőlem -, mert jókat szórakozom rajta. Eleinte idegesített, mert ha bármi
szóba került köztünk, ő a téma megfellebbezhetetlen szakértőjeként mutatta
magát, miközben a saját véleményem kifejtésére nem adott módot. Később
rájöttem, hogy a számomra igazán fontos témákban van más, akihez fordulhatok –
így a vele való találkozásoknak immár a humoros oldalát tudtam figyelni.
Az ilyen emberre mondják, hogy tudálékos.
Nincs olyan dolog, aminek ne lenne a felkent papja: mindent tud és mindent jobban tud mindenki másnál.
Nem csak erről van meggyőződve, hanem egyben arról is, hogy rajta kívül
mindenki hülyeséget beszél. Ha próbálsz ellenérvelni, a meglátásaidat szinte
irigylendő magabiztossággal söpri le; jó esetben elnézően, rosszabb esetben
lenézően tekint rád – mint szerencsétlen tudatlanra vagy félrevezetettre. Ami a
legbosszantóbb: kéretlenül is zúdítja rád az okosságait. Lehetetlen elterelned
a tanácsai osztogatásától; nem tudod lerázni, szinte zaklat.
Persze jó sokszor előfordul, hogy később bebizonyosodik: nem
volt igaza valamiben. Azt hiszed, ekkor belátja a tévedését? Dehogy! Tipikus a
reakciója: elmagyarázza neked, hogy tulajdonképpen te voltál az, aki a tévesnek
bizonyult állítást tetted, ő pont az ellenkezőjét állította – ezért lett igaza.
Addig csűri-csavarja a mondandóját, míg már-már magad is elhiszed, hogy az
eredeti beszélgetésben te voltál a rossz véleményen.
Mivel mások viselkedését megváltoztatni nem tudod, így –
ha ilyen mindentudó emberrel kerülsz kapcsolatba – csak a magad hozzáállásán lehetséges változtatnod.
Mondanám, hogy kerüld el messzire, de ez nyilván nem mindig lehetséges.
Talán tényleg a humor a legjobb megoldás: ahelyett, hogy felbosszantanád magad
az efféle ismerősöd okoskodásain, szemléld derűvel, és fogd fel az emberi
viselkedésről megszerezhető tudásnak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése