Ugrás a fő tartalomra

ÉLETVEZETÉS - Ismerek ilyen embert 3-4. rész

 

Az emberi viselkedés

Tipikus! Ismerek ilyen embert…  (3) Aki folyton hisztizik.

Ismerek ilyen embert, és mivel kedvelem, szeretném megmutatni, hogy érdemes meglátni az ilyen típusú viselkedés mögött is az esendő embert.

A hisztiző ember a tehetetlenségét fejezi ki kontroll nélkül, kifelé. Valamit nagyon szeretne megkapni – de ebben megakadályozzák; vagy valamiről szent meggyőződése, hogy ő látja jól – de beleütközik a többiek értetlenségébe. Tehetetlen mások ellenállásával vagy szándékaival szemben; vagy a megváltoztathatatlan körülményeken lehetetlen úrrá lennie. Ilyen helyzetekben nincs más eszköze, mint a hiszti – nem rendelkezik más megküzdési stratégiával; 

nem tanulta meg a frusztráló helyzetek elfogadhatóbb kezelését. 

Olyan, mintha megrekedt volna egy kamasz szintjén: elmulasztotta megtanulni az önuralmat, ezért amikor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy elképzelte, akkor kivetkőzik magából. A viselkedésével eltaszítja magától a környezetét, azoknak is egyre elviselhetetlenebb, akik egyébként szeretik őt. A hiszti eszközével sem tudja érvényesíteni az akaratát – sőt, még nagyobb ellenállást vált ki a környezetéből. Mindezt érzi, sőt tudja is, épp ezért tulajdonképpen jobban szenved önmagától, mint tőle a többiek – de magával szemben is tehetetlen: nem ismer más módokat vagy a legrosszabb esetben nem is akar másként viselkedni; annyira lehetetlennek érzi a helyzetét, hogy pusztít maga körül „akkor már pusztuljon minden” alapon.

Nyilván eljuthat odáig, hogy felismeri: változtatnia kellene – jó esetben tesz is lépéseket ezirányba. De erre kívülről rávenni nem lehet, ezt 

a változást neki magának kell akarnia. 

Ha ilyen emberrel van kapcsolatod, ne feledd: mások viselkedését megváltoztatni nem tudod, csak a magad hozzáállását. Ne menj bele a játszmáiba, törd meg azokat nem várt módon való reagálással, és bátran fejezd ki a nemtetszésedet; ugyanakkor legyél vele empatikus. És minél jobban igyekezz megérteni az emberi viselkedést – hogy ezeket sikeresen megtehesd.

Tipikus! Ismerek ilyen embert…  (4) Aki mindig mindent (jobban) tud

Ismerek ilyen embert, és tulajdonképpen kedvelem is – nemazért, mert a tanácsai mindig használnak, inkább azért – és ez tudom, nem szép tőlem -, mert jókat szórakozom rajta. Eleinte idegesített, mert ha bármi szóba került köztünk, ő a téma megfellebbezhetetlen szakértőjeként mutatta magát, miközben a saját véleményem kifejtésére nem adott módot. Később rájöttem, hogy a számomra igazán fontos témákban van más, akihez fordulhatok – így a vele való találkozásoknak immár a humoros oldalát tudtam figyelni.

Az ilyen emberre mondják, hogy tudálékos. 

Nincs olyan dolog, aminek ne lenne a felkent papja: mindent tud és mindent jobban tud mindenki másnál.

 Nem csak erről van meggyőződve, hanem egyben arról is, hogy rajta kívül mindenki hülyeséget beszél. Ha próbálsz ellenérvelni, a meglátásaidat szinte irigylendő magabiztossággal söpri le; jó esetben elnézően, rosszabb esetben lenézően tekint rád – mint szerencsétlen tudatlanra vagy félrevezetettre. Ami a legbosszantóbb: kéretlenül is zúdítja rád az okosságait. Lehetetlen elterelned a tanácsai osztogatásától; nem tudod lerázni, szinte zaklat.

Persze jó sokszor előfordul, hogy később bebizonyosodik: nem volt igaza valamiben. Azt hiszed, ekkor belátja a tévedését? Dehogy! Tipikus a reakciója: elmagyarázza neked, hogy tulajdonképpen te voltál az, aki a tévesnek bizonyult állítást tetted, ő pont az ellenkezőjét állította – ezért lett igaza. Addig csűri-csavarja a mondandóját, míg már-már magad is elhiszed, hogy az eredeti beszélgetésben te voltál a rossz véleményen.

Mivel mások viselkedését megváltoztatni nem tudod, így – 

ha ilyen mindentudó emberrel kerülsz kapcsolatba – csak a magad hozzáállásán lehetséges változtatnod. 

Mondanám, hogy kerüld el messzire, de ez nyilván nem mindig lehetséges. Talán tényleg a humor a legjobb megoldás: ahelyett, hogy felbosszantanád magad az efféle ismerősöd okoskodásain, szemléld derűvel, és fogd fel az emberi viselkedésről megszerezhető tudásnak.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...