Ugrás a fő tartalomra

INNOVÁCIÓ - Kiugró, avagy a rögtönzéses szerepjátékok

 

Rögtönzéses szerepjátékok

KIUGRÓ - Ugorj ki a hétköznapokból!

Az alábbi ismertető szöveg azért kapott helyett a blogom "Innováció" oldalán, mert tulajdonképpen egy újításról van benne szó - bár inkább ez kétszeresen is egy régi-új dolog. Ugyanis van egy - a szakmán kívüliek számára általában ismeretlen - eredet: a drámajátékok. A drámajátékok egyik "alfaja", az improvizációra épülő szituációs játékok voltak az ötletadói annak a népszerű televíziós műsornak, amit Beugró néven ismertek meg milliók. Szinte változtatás nélkül kerültek be a műsorba ezek a dráma-szakemberek által évtizedek óta alkalmazott, színjátszók számára alapnak számító szerepjátékok. Majd megszületett a tv-műsor ismertségét kihasználva a Beugró című asztali társasjáték. A Kiugróban tulajdonképpen "visszaveszem" tőlük ezeket a játékokat; amiket magam is hosszú évek óta alkalmazok a gyerekekkel, diákokkal és felnőttekkel folytatott drámás tevékenységek vezetésekor. Íme a történet, ami ehhez a "visszavételhez" kapcsolódva a saját városomban meghirdetett felnőtteknek szóló (szerep)játék kurzus ismertetője:

Régi-új ismerősöm, aki a fővárosban éveken keresztül járt játékcsoportokba, így bíztatta magát (és engem) a minap: 

„Az nem lehet, hogy nincs Szentesen legalább tíz felnőtt ember, akik szívesen játszanának!” 

Összeültünk, mert ő meg van győződve róla, hogy összeállhat egy lelkes csapat, én meg arról, hogy egy izgalmas és hasznos tartalmat adhatok hozzá - így elkezdtünk ötletelni. Ebből született meg a szentesi Kiugró – egy (egyelőre) hat hetes kurzus, amelyben 

matos-dráma-mentorként rögtönzéses (szerep)játékokat kínálok felnőtteknek.

Láttál „Beugró” műsort a tévében vagy játszottál a társasjátékkal? A Kiugró – ahogy a név-választás mutatja – hasonló, ugyanakkor egészen más. Nem közönség szórakoztatására, hanem a magunk örömére mi magunk játszunk „beugrós játékokat”. Ezekben a játékokban egy szabály van: csináld! Nincs kötöttség, nem kell hozzá semmilyen képzettség vagy tehetség – a szerepjátékok a határtalan képzelet és fantázia világát, a játéköröm felszabadultságát jelentik a Kiugróban. A játékok hasonlítanak ugyan a népszerű „Beugróhoz”, de abban nagyon eltérnek, hogy a saját csoportunkra szabottak. Magunk között vagyunk, biztonságban és bizalomban - a lényeg, hogy gyarapodjunk a gyakorlatok és a társak által.

Mindannyian improvizátorok vagyunk, 

hisz nap mint nap váratlan szituációkba csöppenünk, amiket meg kell oldanunk – hogy ezekben minél jobban reagáljunk, az fejleszthető! A Kiugró kurzus során tetszés szerinti helyzetekben lehet az életre gyakorolni – szórakoztató módon, sok nevetéssel.

Mit csinálunk majd? 

Humoros gyakorlatokkal gyorsan megtanuljuk egymás nevét és röviden bemutatkozunk, és máris belevágunk a közepébe: elkezdjük a rögtönzéses játékokat – ezeken keresztül sokkal mélyebben megismerik egymást a résztvevők. Játékmesterként különböző szituációkat kínálok fel, amiket 2-3 fős szerepjátékkal oldanak meg a résztvevők kiscsoportjai. Nem színészkedni kell, hanem pont úgy reagálni, ahogy a hétköznapokban is, amikor mindenféle helyzetekre rögtönözve válaszolunk. Mindenkire sor kerülhet minden alkalommal, mindenki lehet néző és szereplő is – és a kurzus minden foglalkozását játékmesteri rutinom segítségével a résztvevők igényeihez, kedvéhez, érzékenységéhez igazítom.

Mire jó a Kiugró? 

Aki a kurzusra jelentkezik, tulajdonképpen mentális edzéseken való részvételre vállalkozik: a rögtönzéses szerepjáték a lélek és a szellem játékos formálója. Eszköz ahhoz, hogy egyszerű, természetes és könnyed módon kinyissuk magunkat a környezetünk számára. És ahogy egy jó edzés, a Kiugró is boldogsághormonokat szabadít fel a testünkben – így nem csak formálja a személyiségünket, hanem kikapcsolódást ás feltöltekezést is jelent. A legjobb pedig? Szórakozás közben észre sem vesszük, hogy voltaképpen hatalmas mennyiségű „tananyagot” sajátítottunk el: szóbeli kommunikációt, testnyelvet, kooperációt, empátiát, ön- és társismeretet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

ÖNISMERET - Az önértékelés jelentősége

  Az önmagát beteljesítő jóslat lényege, hogy egy eredetileg hamis állítást igazként kezelünk, és ezért akarva-akaratlanul ehhez igazítjuk a viselkedésünket – így a jóslat valóra válik. Az az értékelés, amit önmagunkról alkotunk – az önértékelésünk – ugyanígy viselkedik. Ha egy kisgyereknek folyamatosan mondogatják, hogy „rossz”, akkor előbb-utóbb nem törekszik arra, hogy „jól” viselkedjen, hisz már mindenki elkönyvelte rossznak – minek fogja vissza magát, amikor eszébe jut valami tiltott dolgot kipróbálni? És a felnőttek?  Nem lehet, hogy egy ember, akinek alacsony az önértékelése, az nem is vár magától semmi olyat, amit általában elvár a társadalom az emberektől?  És mi van azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyeket megbélyegez az általános vélekedés – ez a csoport fog-e erőfeszítéseket tenni, hogy ezt a magát makacsul tartó előítéletet megváltoztassa? Nyilván azt szeretnénk, ha az összes kisgyerek „jól” viselkedne, ha a börtöntöltelékek megjavulnának, ha az elő...

KAMASZ KALAUZ - Mit csináljon nyáron a kamasz?

  ... Lehetőleg ne túl sokat. Amikor véget ér a tanév, sok szülőben felmerül a kérdés: mivel teljen a kamasz nyara? Milyen táborba menjen? Milyen készséget fejlesszen? Mit tanuljon? Milyen hasznos programokon vegyen részt? A válasz talán egyszerűbb, mint gondolnánk: elsősorban pihenjen. A mai fiatalok többsége tíz hónapon át folyamatos teljesítménykényszerben él. Iskola, dolgozatok, felelések, különórák, sport, nyelvtanulás, versenyek, elvárások. Sok kamasz számára a tanév olyan, mint egy véget nem érő futópad, amelyről nem lehet leszállni. A nyár éppen azért különleges, mert végre meg lehet állni. A nyári szünet nem hibája az iskolarendszernek, nem felesleges időpazarlás, hanem szükséges ellensúly. A szervezetnek és a léleknek is szüksége van arra, hogy ne kelljen állandóan teljesíteni. A kamasz nyár egyik legfontosabb feladata tehát a semmittevés.  I gen, a semmittevés.  Az a tevékenység, amelyet a felnőttek gyakran gyanakodva figyelnek, pedig valójában rendkívül haszno...