Ugrás a fő tartalomra

KAMASZ KALAUZ - Vesszőparipa

 

középiskolás korosztály érett gondolkodás

Negyedszázadot töltöttem gimnazisták között, és ez a tapasztalat mondatja velem, hogy általában alulbecsülik ezt a korosztályt!

Nem egyszer hallani, amikor a középiskolás korú fiatalok véleményt nyilvánítanak, hogy 

„azt se tudják, miről nyilatkoznak – valakik a szájukba adták, mit mondjanak” 

vagy hogy 

„nem érthetik még igazán az ügyet, csak manipulálva vannak”

, stb.

Holott igenis értik a világot, igenis odafigyelnek (ha nem is kérkednek vele), és igenis képesek önálló vélemény megfogalmazására – ráadásul nagyon is bölcs megállapításaik vannak a legkülönbözőbb dolgokról.

Jelenleg például az iskolai mobiltelefon használat kérdésköre kapcsán hallani kivételesen érett gondolatokat tőlük. 

Tízből kilenc felnőtt szinte biztosan azt gondolja, hogy egyetlen reakciója van a fiatalságnak erre a szigorításra, az, hogy kézzel-lábbal hadakoznak ellene. Pedig nem így van. És még csak nem is a „jó vagy rossz ez a szabályozás” kérdése mozgatja meg őket – ennél jóval messzebbre látnak és gondolkodnak. Semmi esetre sem szeretnék beszállni a kérdés körül kialakult vitába, de egy olyan fontos megállapítást tett egyikük, ami „tollhegyre” kívánkozik: ez a szabályozás végső soron a társadalmat a kiskapuk keresésére és a szabályok kijátszására tanítja - azzal, hogy rossz választ adott egy rosszul felvetett problémára.

Szerintem érdemes ezen elgondolkodni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

TUDÁSTÁR - Mit érdemes tudni a tehetségről

  Mit lehet/kell tudni a tehetségről? Tehetségről akkor beszélhetünk, ha valaki kivételes képességekkel rendelkezik. A tehetség olyan területeket foglal magában, mint a kreativitásra való képesség, a fejlett intelligencia, az elkötelezettség vagy a motiváció. A tehetség e három összetevő metszetében találkozik, azaz egy tehetséges tanulónak például mind a három tulajdonsággal rendelkeznie kell ahhoz, hogy tehetségnek lehessen azonosítani. A kivételes képesség lehet általános képesség, mint például a fejlett anyanyelvi képesség, vagy valamilyen speciális képesség (pl. színészi tehetség). A kreativitás magában foglalja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot és a gyors gondolkodást. Az elkötelezettség olyan személyes tulajdonságokat foglal magában, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges energiát biztosítják, mint például az érdeklődés, versenyszellem, kitartás vagy érzelmi stabilitás. A jó hír mindezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a képességeket és ...

TUDÁSTÁR - DRÁMAJÁTÉKTÁR: Három hang

  Ezt a játékot holt-idő kitöltőnek ajánlom. Az első játékos kigondol egy három hangból álló szót, pl: ’kép’ – ezt nem mondja ki, hanem helyette röviden körülírja: ’a fotó is ez’. Ebből a következő játékos kitalálja a gondolt szót, de nem mondja ki hangosan ő sem, hanem továbbra is fejben megváltoztat benne egy hangot, pl. ’kép’ → ’kap’ és ő is csak körülírást ad, pl. ’karácsonykor mindenki ajándékot…’, stb. Bármeddig játszható, mert rengeteg ilyen szó van a magyarban. Vigyázat: a hosszú magán- és mássalhangzók is külön hangnak számítanak, hisz pl. ’kor’ és ’kór’ vagy ’ara’ és ’arra’ egész mást jelentenek. Buszon, vonaton jó unaloműző, akár ketten is elegendőek hozzá!

MENTÁLHIGIÉNÉ - Az emberi agresszió (1)

  Nagy szívfájdalmam, hogy a közoktatás tananyagában nem szerepelnek az alapvető pszichológiai ismeretek, pedig az emberi viselkedés mozgatórugóinak megismerése nagyon hasznos lenne a diákoknak. A magam lehetőségeit kihasználva mindig is igyekeztem némileg pótolni ezt a hiányt – ennek jegyében fogant ez a bejegyzésem is. 1. rész: Mit csinálnak a bonobók csatározás helyett? Az agresszió olyan szándékos cselekvés, amely másoknak kárt vagy fájdalmat okoz; lehet fizikai és lehet verbális. Akkor is agresszió, ha szándékolt célját nem éri el. Kétféle agresszióról beszélhetünk: az ellenséges agresszió dühös indulatból származik, és az a célja, hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon. Az eszközértékű agressziónak a másik ember bántalmazása ugyancsak célja, de ez a bántalmazás csupán eszköze olyan célnak, amely nem azonos a fájdalom okozásával. Pl. azért agresszív a focista a társával, hogy megszerezze a labdát; a cél tehát nem a bántalmazás, csak azon keresztül vezet az út a célhoz. Az ...