KAMASZ KALAUZ - Tinédzserként a világ 1-3.

 

Tinédzserként a világ… (1)

Néha úgy érzed, mintha az egész világ ellened lenne: egy félreértett mondat, egy barát elfordulása, egy rosszul sikerült dolgozat vagy egy szülői kritika is úgy tűnhet, mintha az egész világ azt üzenné: veled van baj.

Ebben az életkorban még csak alakul az a belső kapaszkodó, amely segít eldönteni, hogy amit mások mondanak rólad, az valóban rólad szól-e. Ezért olyan fontos az önismeret. Mert egy kamasznak nem azt kell megtanulnia, hogyan legyen mindenki számára szerethető. Hanem azt, hogyan tudja megőrizni önmagát akkor is, amikor valaki nem érti meg, elutasítja vagy éppen igazságtalan vele.

Ha tudja, mit érez, mire van szüksége, miben bizonytalan és miben erős, kevésbé lesz kiszolgáltatva mások véleményének. És talán lassan megtanulja azt is: attól, hogy valaki rosszat gondol rólam, még nem lettem rossz.

Az önismeret nem oldja meg a kamaszkor összes viharát. De adhat egy biztosabb pontot bennük: önmagát.

Tinédzserként a világ… (2)

A másik ember döntései fölött nincs hatalmad - kamaszként ezt különösen nehéz elfogadni, mert a kapcsolatok ebben az életkorban elképesztően fontosak. Ha egy barát eltávolodik, ha valaki nem úgy viselkedik, ahogy szeretné, vagy ha egy szülővel újra és újra ugyanabba a konfliktusba keveredik, természetes a késztetés: bárcsak megváltozna az a másik! Bárcsak megértené, amit mondok! Bárcsak normálisabban viselkedne! Bárcsak végre észrevenné, hogy ezzel megbánt!

Csakhogy – bármilyen életkorban vagy is - alig van esélyed arra, hogy a másik ember viselkedését megváltoztasd. A saját reakcióid áthangolása viszont hatalmadban áll.

Egy kamasznak ez óriási felismerés lehet: nem kell minden konfliktust megnyernie ahhoz, hogy megvédje magát: megtanulhat határt húzni, kiléphet egy helyzetből, dönthet úgy is, hogy nem ugyanúgy reagál, mint korábban. Ez persze nem könnyű, mert a másik ettől még nem biztos, hogy megváltozik. De közben valami fontos történik: a kamasz megtapasztalja, hogy a saját életében neki is van választása.

Tinédzserként a világ… (3)

Kamaszkorban egy vita pillanatok alatt átfordulhat abba, hogy „hülye vagy”, „te mindig ezt csinálod”, „senki nem bír téged”. Ennek egyik oka, hogy az indulat gyakran gyorsabb, mint a gondolkodás. A tini már nagyon erősen érez, de még csak tanulja, hogyan lehet ezeket az érzéseket szavakba önteni úgy, hogy közben ne sebezze meg a másikat. Sokszor egyszerűbb a másikat támadni, mint elmondani, mi zavar abban, amit tett.

Egészen más azt mondani: „Elegem van abból, hogy mindig kihagysz.”, mint azt: „Te egy szemét vagy.” Az első mondatban van esély a beszélgetésre. A másodikban már csak támadás van. A kamaszkor egyik fontos tanulása éppen ezért az lehet, hogy a harag nem jogosít fel bántásra; és megtanulható, hogyan beszéljünk arról, ami történt, ahelyett, hogy a másikat minősítenénk. Aki ezt megtanulja, nemcsak kevesebb konfliktust fog generálni, hanem később a baráti, párkapcsolati és munkahelyi kapcsolataiban is egészen más eszközökkel fog bánni a konfliktusokkal.